Mint mindannyian értesülhettünk róla, Anders Behring Breivik beírta magát a történelembe tettével, mely szerint Oslo központjában robbantott a miniszterelnöki hivatal mellett, majd a Norvég Munkáspárt ifjúsági táborában rendezett mészárlást. Tette megdöbbentő és méltatlan az emberi nemhez.

Viszont a legérdekesebb az a folyamat, mely során különféle ideológiák mutogatnak egymásra, az úriember vagy 1500 oldalas művéből idézetve (mint tudjuk, a bolondok fejében sok dolog összefér, ami a mi elménk szerint nem). Egy biztos, bevándorló és iszlámellenes nézeteket vallott, ám döbbenet, hogy az ateisták számára a keresztény eszme radikalizmusa jelent meg tetteiben (mint új keresztes háború), a domináns média szerint a szélsőjobb híve volt és náci veszéllyel fenyegetnek, míg a szélsőjobb a srác szabadkőművességét bizonygatja. Igazából akkor kérdem én, hol itt az igazság? Egyáltalán érdekel az bennünket, nem jobb csak kényelmesen sarat dobálgatni?

A szélsőjobb számára veszélyes (vetélytárs?) a kommunizmus, ezért a Norvég Munkáspárt nem csoda, ha unszimpátiát váltott ki belőle (a párt nem vág egybe a Magyar Kommunista Munkáspárttal, mivel balközép nézeteket vall), ellenben a tett, amit végrehajtott, korántsem keresztény elvek szerint vezérelt. Más a kereszténység, és már a radikálisok szemével látott kirekesztő kereszténység (bár e szerint lassan többségbe kerülnek a radikálisok) értékrendje. A bevándorlókra tett megjegyzései viszont egy olyan félelmen alapulnak, amik nem csak az őrültek elméjében fordulnak meg. Nem tudni, mi lesz a vége az újkori népvándorlásnak, hogy a munkalehetőség reményében beutazók és a munkanélkülivé lett "őslakosok" között milyen konfliktusok alakulhatnak ki a közeljövőben, ugyanis a jelen felállás, mely a technika fejlődésével a munkaerőt egyre jobban nélkülözi, ám megélhetési lehetőséget egyre kevesebbeknek nyújt, tarthatatlan. Végeztem.