Ökoradikális szemlélettel

889.png

Szociális területen dolgozó, de nemzeti sorskérdésekben és ökopolitikai dilemmákban (is) véleményt formáló örök lázadó.

Lájkolj!

Címkék

Címkefelhő

Linkek

Utolsó kommentek

Otthonosság és idegenség (Egry Gábor)

2012.05.21. 20:08 Member

Na ez pontosan az a könyv, amit nem fogok megvenni. Alant három poszttal ajánlottam Romsics Ignác könyvét, ebben egy fejezetet írt Egry, az Erdély-mítoszokkal kapcsolatban. Kellemes cikk volt, feltárta a XX. század eleji magyar emberek alacsony informáltságát Erdéllyel és különösen a Székelyfölddel kapcsolatban, amit romantikával kompenzáltak. Egry doktorált amúgy, az erdélyi szászok pénzügyi rendszeréből.

Ezzel ellentétben ez a könyv nem nagy szám, eleve irritál, ha nincsenek lábjegyzetek, ez Drábik János szint. Másrészt nem tudott objektív maradni, tudományos munkában nem illik olyanokat írni, mint hogy Wass Albert giccses és primitív, vagy hogy az egységes nemzet nem létezhet (mármint anyaországi és határon túli-, külhoni magyarok esetén). Meg szerintem a Jobbiknak nincsenek nemzetiszocialista gyökerei, a korai fajvédőktől és a mai nyugati populistáktól merítettek sokat. Persze nem mehetek el az mellett, hogy jól írta le a magyar eseményekhez és személyekhez fűződő ambivalens viszonyt, pl. Nagy Imre esetében, akit a jobboldal annak ellenére magának vall, hogy az holtáig kommunista maradt, de pontosan ettől, a kommunista-antikommunista tengelytől nem tudott szabadulni. Abban is teljesen igaza volt, hogy határon túli magyarok esetében csak arra figyelt oda eddig a magyar kormány, amelyik feltűnően ki volt szolgáltatva valamely többségi nemzetnek, de pl. a csángók, a burgenlandiak vagy akár a New York-ba emigráltak nem izgattak igazából senkit.

Szóval erősen közepes lett, kicsit több munkával egy egészen jó könyv lehetne.

2 komment

Címkék: könyv

A bejegyzés trackback címe:

https://lehetvelem.blog.hu/api/trackback/id/tr434530338

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Egry Gábor 2012.05.29. 17:33:19

Remélem akkor könyvtárban sikerült elolvasni, a szerzői jogok megsértése nem szép dolog. :)

Néhány megjegyzés, szerzőként:

1. A könyv egy sorozat része, a sorozat koncepciója pedig éppen az volt, hogy röviden (max. 6 ív) és nem szigorúan tudományos formában írni az akkor elmúlt 20 évről. Ezért nincsenek benne lábjegyzetek Bizonyos típusú munkáknál ez a követelmény és feladat, pl. itt egy másik kézikönyv, egy elég komoly kiadótól.
www.amazon.de/Ostmitteleuropa-im-19-20-Jahrhundert/dp/3486581694#reader_3486581694
Ettől talán nem lesz Drábik János szintű, még akkor sem ha nem volt a kötet feladata új kutatási eredményeket felvonultatni.

2. Nem tudom miért jelenti az objektivitás hiányát, ha Wass Albertről azt írom, hogy giccses. Bíró Béla például előszeretettel alkalmazza Wass esetében a giccs kategóriáját, T. Szabó Levente is elfogadná, Ágoston Vilmos szintén. Mindannyian szakemberek, én őket követem. (és nem most először, egy furcsa utóéletű recenzióm Ágoston Vilmos könyvéről már jóval korábban megjelent.) Az objektivitás biztosan nem ott kezdődik, hogy az olvasó szája íze szerint írok.
Ugyanez igaz az egységes nemzet problémájára. Ha a kritika arról szól(na), hogy ezt a tételt nem sikerült alátámasztanom, az elgondolkodtató lenne, hiszen ez egy valóban a közbeszéddel ellentétes tézis, és valóban alapos érvelést igényel a kifejtése.. Az azonban, hogy ez az objektivitás hiányát jelezné, csak akkor állná meg a helyét, ha kísérletet sem tettem volna az érvelésre. Ez azonban nem igaz, számos vonatkozásban jeleztem az egység hiányát (pl. 1918 óta nincs és nem is igen lehet egységes történelem, holott a magyar nemzettudatban ennek kulcsszerep jut) és írtam a különböző - szaktudományos illetve szakértői - nemzetkoncepciókról is, melyek szintén az egység hiányából indulnak ki. A lényeg azonban éppen az, hogy a nemzet - ha valóban létezik - definíciója szerint egységes, amit ma Mo.-n egységes nemzetként emlegetnek valójában a nemzet homogenitásának normatív tétele. Már pedig ez nem csupán nem igaz, de minden bizonnyal elérhetetlen.

3. Furcsa érzésem van az Jobbikra vonatkozó kritikai észrevétellel kapcsolatban. A Jobbik neve nem igen fordul elő a kötetben (4 alkalommal, ez egyébként jogos kritika tárgya lenne), ahogy a nemzetiszocializmus (vagy a nemzeti szocializmus) pedig egyáltalán nem. Ugyanakkor az értő olvasóra utal, hogy a harmincas évekkel való kapcsolat (de nem nácizmus, nemzetiszocializmus, hanem sokkal szélesebb eszmetörténeti mező) átjött, noha nem a Jobbik az elsődleges tárgya. A mai magyar jobboldal elég nagy egyveleg, de ha valami biztosan kimutatható - stilisztikailag és tartalmilag is - az a harmincas évek jobboldali reformvilága, a katolikus (és részben protestáns) szociális gondolat, a keresztény gazdasági nacionalizmus és ennek közepén az organikus nemzeteszme. (És persze a turanizmus töredékei, És ez nem elsősorban az egyébként eklektikus Jobbikhoz kapcsolódik, a hagyomány folytatói - mert van hagyomány és folyamatosság - nem ott találhatóak.

4. Az antikommunista-posztkommunista törésvonal nem az én találmányom, ez a vizsgált anyagban magában rendeződik el ilyen módon, a szereplők találták ki és intézményesítették. Ráadásul pszeudo-tudományos módon, a jobboldali ideológiatermelők (Lánczitól Bakk Miklósig) elsődlegesen ennek tulajdonítanak magyarázó erőt és ezzel legitimálják a jobboldalt. Ez nem magyar sajtosság, ha van magyar specialitás, akkor az elsősorban a radikális antikommunistákkal szemben egymás mellé sodródó másik két emlékezetpolitikai irányzat.

Member · http://lehetvelem.blog.hu 2012.05.29. 18:48:34

@Egry Gábor: Kihoztam és visszavittem, még egy hónapig van tagságom a szegedi Klebensberg Könyvtárban. Amúgy törvényileg ha kihagyom az előszót már elméletben nem sérül a szerzői jog, ez jó nagy hülyeség, de emlékeim szerint a kormány ezt a részt nem piszkálta meg.

1. A "Drábik János-szint" alatt nem magát a ténytelenséget értettem (ami nála azért meg-megjelenik, főként amikor minden könyve végén zsidózik egy jót), hanem a visszakereshetetlenséget. Akinek véletlenül ez a könyv jut elsőként a kezébe, az nem fogja tudni, hogy mi kezelendő tényként és mi véleményként.
2. Wass Albertről elmondható, hogy művészi értékét sokszor az adott politikai irányzat határozza meg, illetve gyakorta sajátítja ki, de nekem a giccses szó erős, tudományos munkába semmiféleképpen nem való, esetleg egy magánblogra. Abban egyetértek veled, hogy az 1918 utáni történelem megítélése nem egységesen pozitív (sokszor viszont az azelőtti esetén a kollektív felejtés vonja maga után a pozitív szemlélet, mint közmegegyezés, pl. kevesen ismerik Széchenyi nézeteit a nemzethalálról és konzervatív antiszemitizmusát, csak érdemeit, közelebbi példa Széll Kálmán nemzetiségi politikája), viszont maga a "nemzet egysége" bizonyos nemzetdefiníciókban (a romantikusokban) megvalósulhat, ez csak attól függ, mit tesznek kritériummá.
3. Eléggé szűk ma azoknak köre, akik nemzetszoci elemeket visznek, Pax Hungarica, Nemzeti Őrsereg, valamelyest a Betyársereg, de a mai szétforgácsolt jobboldal (mert szerintem nem csak a bal van romokban) többsége, mint írtad, inkább a turáni elemeket és az egységes autokrácia stílusát építik be magukba, sajnos a modern konzervatív elemekben komoly hiány van.
4. A 90s évek végéig érezhető volt a Fidesz részéről egy erős antikommunista jelleg, ahogyan az MSZPnek is problémát okozott az állampárthoz fűződő viszonya, viszont ma a két legmeghatározóbb párt inkább hatni akar a kádári romantikában szenvedőkre, nem ellenük menni, ez megmutatkozott az ügynökkérdés vitája kapcsán.

Most hirtelen csak ennyi, sűrű ez a kedd-szerda-csütörtök tengely. :)
süti beállítások módosítása