Még hogy a parlamenti munka unalmas, a kelet európai palettát megszínesítő ukrán parlamentben rendszeresen bizonyítják a képviselők, hogy nem csak szájhősök, ütnek is ha kell.

A heves vitát, majd verekedést a megreformált nyelvtörvény váltotta ki, mely garantálná minden megyében a kisebbség nyelvének hivatalosságát, ha az eléri a lakosság 20%-át. Eddig is volt hasonló rendelkezés, mely személyi autonómiát garantált úgymond, de nem működött a valóságban. Jó hír nekünk és a románoknak, hogy így 1-1 megyében hivatalos lesz a nyelvünk, de a tatárok is intézhetik ügyeiket nyelvükön a Krími-félszigeten. De nem is ezen a három apró kisebbségen kaptak össze, hanem az orosz nyelv státusán. 40 évnyi szovjet megszállás után tömegek vették fel az orosz identitást, mivel a két nyelv hasonló, így könnyű átszokni, de az orosz lényegesen magasabb státussal járt. Ma az ukrán városok nagy részében orosz többség van, a népesség java orosz nyelvű ukránnak vallja magát, a Krímben konkrétan orosz többség van és időszakonként feltámad a szeparációs vágy, hiába a bőkezű területi autonómia.

Ukrajna fontos stratégiai pont, kapu Európa-felé és az egyetlen ország, amelyik megnyitotta határait a Dnyeszter-menti Köztársaság felé, akiknél ma is kemény sztálinizmus van. Ez még nem egy lefutott meccs.