Vagy az ígéretek, szép szavak, akármi. Szomorúan látni, hogy szinte mindenhol feladják az emberek a korábban vallottakat, ha egy aprócska pénzeszsák megcsendül vagy ígérnek egy jól fizető, más munka mellett is "végezhető" pozíció, tanácsadás, ügyvivőség, ajtónállóság, pohárnokosság. Lassan már a ruhaszárítókötél értékesítés is külön miniszteri biztost kap.

Ha a Fideszt nézzük, nem sokan vannak, akik igazán tökösek mernének lenni, OK, Pokorni Zoli mert morogni és nemmel szavazni a köznevelési törvényre, méltán teheti, hiszen mégis csak a Fidesz alelnöke, illetve a KDNP is mert másik egyháztörvény tervezetet benyújtani, mert hát ők keresztények, de csak megmaradtak a rendszer mellett. Ángyán sem teljes fekete bárány a narancsbirkák között, hiszen ha nem a magyar vidék forgott kockán, elfogadta vezetői döntését szívfájdalom nélkül, igaz, az egyik legkeményebb ügyet a kormány számára ő csiholta és azóta is borogatja a bilit. Sajnos kitermeltünk a rendszerváltás óta egy olyan droid hordát, amelynek szakmai tudása, tapasztalata nulla, már kellően lejáratta magát független körökben és a munkától is biza' elszokott, ezért nincs mit tenni, elő a hosszú nyelvet és még négy évre kikönyörögni a zsákfotelekért felelős kabinet vezetői posztot.

Hogy jobb-e az ellenzék? Nézzük csak végig, hogy kapaszkodnának vissza az elmúlt évek politikai hullái, Oszkó, Kuncze, Gyurcsány és a többi csodálatos elme, egyesek még attól sem riadnak vissza, hogy függetlennek álcázott bandákat indítsanak, vagy megszálljanak egy már létezőt. Mert sajnos az emberek még naivak és szeretik hallani, hogy jött valaki új, aztán csalódniuk kell, mert szépen besétálnak az olyan, már "bizonyított" harcosok alá, mint Bajnai, és nyomulhat az ork horda. A régiek is jól jönne egy kis felfrissülés, feltámasztani az elveszett befolyást, és vannak újak, akik ugyanúgy kidobják elveiket a kukába, ha azt mondják, nesze, építs kapcsolatot, meg itt van ez a bizottsági hely, ami jól mutat az önéletrajzodban, hogy de okos is vagy te.

A Jobbiktól sem várok már sokat, helyi szinten ugyanúgy megy a kacsintás, összefonódás, ha az önkormányzatba kerülnek, egyszerűen az egyéni érdekek felülírnak mindent, a szabadságharcos megpihen, ha sörbettel kínálják. Országos szinten talán komolyan gondolják, amit mondanak, de az sokszor inkább félelmetes, mint elgondolkodtató. Sajnos a kisember szájából is sokszor hallom, "én sem csinálnám másként", vagy "mindenki ezt csinálná" (ami indirekt kimondása annak, hogy ő is ezt tenné), így nehéz lesz építeni. Amíg kis homokvárakat építünk, a globalizáció eszeveszett katonáit nem lesz, ami megállítsa, sőt, ezek nem is akarják majd, benyalnak azoknak is. Ma vörös a nadrágom, holnap narancs, aztán tán kék lesz csillagokkal. 

Ezt a csatát csak szívós, kitartó, erős lelkű emberekkel vívhatjuk meg, akik nem kezet fognak a kenőpénzessel, hanem felveszik a felvételt és fel is jelentik. Nem kérünk a földesurakból, alattvalókból, nem vagyunk senki jobbágyai, röghöz kötve!