Be járta a hír a facebook-ot és a sajtót, hogy éppen a legnagyobb melegben döntött úgy Ózd város önkormányzatának képviselőtestülete, hogy a romatelep közkútjait elzárják, illetve rajtuk a nyomást csökkentik. Hasonló történt nem is olyan régen, amikor Lyukóban a Jobbik kiköttette a helyi romáknál a vizet, de ennek sajtóvisszhangja jóval szerényebb volt. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13§ a vízgazdálkodást az önkormányzatra bízza, szociális faktor beépítése nélkül, vagyis jogilag a döntés egyáltalán nem támadható.  A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 58§ (1) c) azt mondja ki, hogy "Lakossági felhasználó esetében a közüzemi ivóvíz-szolgáltatást felfüggesztheti, ha a létfenntartási és közegészségügyi vízigények teljesítéséhez szükséges ivóvízellátást más, elérhető módon biztosítja", illetve az 58§ (10) szerint "A közegészségügyi követelmények teljesítéséhez szükséges ivóvízellátás akkor biztosított, ha az ivóvízellátás legalább 20 l/fő/nap mennyiségben, négy emeletnél nem magasabb lakóépület esetén legfeljebb 150 m távolságon belüli, négy emeletnél magasabb lakóépületben pedig négy emeletnél nem nagyobb szintkülönbséggel járó vízvételezési lehetőséggel (közkifolyóról, tűzcsapról, szállított vízből) adott.", vagyis azt érdemes vizsgálni, hogy az elzárt közkutak között adott-e a 150 m-t meghaladó különbség vagy a csapok jelenlegi vízfolyása mellett garantálható-e a napi 20l/fő.

Ez a jogi része. A másik inkább erkölcsi és morális. Miért pont nyáron jut eszükbe ekkora csapást mérni a helyiekre, amikor a rekkenő hőségben majd megpusztul az ember? Mert a másik oldalával abszolút egyetértenék: Rengeteg család él úgy, hogy valamiféle kádári nosztalgiától vezérelve ingyenesnek gondolja a közüzemi szolgáltatásokat, míg a banki hiteleket a legszegényebb család is igyekszik kifizetni, a szolgáltatók eddigi türelmével visszaélve több éves és százezres tartozásokat hagynak, majd letagadják, elővételi szerződéssel, részletfizetést biztosítva továbbadják a házat és az oda beköltöző még szegényebbek szembesülnek vele, hogy át lettek verve. Ez Tarnabodon sajnos pl. tipikus. Ózd lakossága 34e fő, vagyis nem éri el a 40e-t, ami a kötelező adósságkezelési szolgáltatás alsó korlátja, ellenőriztem, a város nem alkotott ilyen jellegű rendeletet. Pedig ez volna az egyetlen megoldás, hogy az ott élőket szépen elkezdeni bevonni a tanácsadásba, jelezve, hogy 1 év múlva a város a szűkös keretekre tekintettel csökkenteni fogja a közművesítést, ezért illene a házukba minél előbb visszakötni a vízellátást. Csak ehhez persze keretszerződést kell kötni a szolgáltatókkal és persze a vízszolgáltatónak is élnie kellene a 2011. évi CCIX. törvény 58§ (1) d)-ben nyújtott előrefizetős mérő lehetőségével, amit valamiért eddig országszerte csak a villany- és gáz szolgáltatók valósítottak meg.
Mert azt el kell ismerni, hogy az önkormányzat a lakásfenntartási támogatást nem élvezeti cikkek és az élelmezés finanszírozására adja, utóbbiakra nagyon szűkösen, de elegendőek a családtámogatások és az álláskeresőknek adott juttatások, ill. a közmunkabér, valamint az Erzsébet Utalvány formájában nyújtott gyermekvédelmi kedvezmény. A lakásfenntartási támogatás általában pont annyira alacsony, hogy a vízdíj tartozás rendezése még finanszírozható belőle. Sajnos a fogyasztói társadalom rákfenéje, hogy a korábban teljesen feleslegesnek bizonyuló élvezeti cikkekről nem tudunk lemondani, hiszen aki nem teheti meg, hogy minden nap ezekhez nyúljon, annak hatalmas a kísértés, hogy ezekkel dobja fel sanyarú mindennapjait.

A szigor és a fenntartható életre nevelés jó megoldás, a beterjesztett testületi javaslat szabályosnak mondható, de a szolgáltatás ilyen hirtelen felmondása, a villámrezsicsökkentés egyenlő a barbársággal.