Ökoradikális szemlélettel

889.png

Szociális területen dolgozó, de nemzeti sorskérdésekben és ökopolitikai dilemmákban (is) véleményt formáló örök lázadó.

Lájkolj!

Címkék

Címkefelhő

Linkek

Utolsó kommentek

Hajléktalanellátás. Mi a helyes út?

2015.04.16. 23:54 Member

hajlc3a9ktalanok_1.jpgSzentendréről eddig Ráby Mátyás zugügyvédi tevékenysége és a Dunán leúsztatott szerb menyecskék jutotta eszembe, de most már előkerült azt is, hogy a közterületek közül többön tilos lesz az életvitelszerű tartózkodás. Természetesen itt most két vélemény fog egymásnak feszülni, az egyik, akiknek csípi a szemét a kukázó, lomizó és meglehetősen kellemetlen állapotban fekvő emberek látványa, a másik pedig a klasszikus jogvédelem, hogy ne rúgjunk a szerencsétlenbe, hadd legyen joga eldönteni, hol kívánja az éjszakáit tölteni.

20120925-hajlektalan-kerdes-nyolcadik-kerult-viii6_1.jpgMásodik ízben dolgozom a hajléktalanellátórendszerben, voltam nappali melegedőben, éjjeli menedékhelyen és vagyok most átmeneti szállón. Utcás nem voltam, ennek ellenére tisztában vagyok a helyzettel. Életvitelszerűen az utcán általában azok a személyek tartózkodnak (utcán, és nem erdei kunyhókban, sátrakban!), akiknek súlyos alkoholproblémái vannak (elvégre ez miatt korlátozottabban érzik a hideget, ami természetesen a szervezet átverése) és akik nem jutnak el a népkonyháig a napi egyszeri meleg ételért, akiknek egyetlen "bevétele" a kukákból összeszedett lomi, amiknek mondjuk úgy, a minősége és a tápértéke nem nevezhető megfelelőnek. A gyógyszereikhez nem jutnak hozzá, az egészségügyi ellátásból kimaradnak, ha be is kerülnek, a legrosszabb elbánásban részesülnek. Könnyebben vállnak bűncselekmények áldozataivá, lesznek a koldusmaffia áldozatai, lesznek "csicskáltatva". Az utcán az élet jóval rövidebb és keservesebb, mint a szállón, átlag egy utcás év megfelel 5 évnyi fedél alatti életnek.

hajlektalanok_1_oszlopos_breaking_1.jpgÚgy hiszem, akkor érdemes egy intézkedést bevezetni, ha van rá kapacitás. Elő lehet írni, hogy legyen 500 liter tej naponta, ha egyetlen tehén legelészik a mezőn, nem fog sikerülni a terv. Vagyis abban az esetben van értelme bármilyen tiltó rendelkezésnek, ha adott olyan intézményi háttérben, melyben adott személyek ellátás megfelelő színvonalon garantálható. Szentendrén ismereteim szerint a Magyar Vöröskereszt rendelkezik egy 22-26 fős szállóval, a helyi viszonyokat (pl. a hajléktalan emberek számát és nemek szerinti megoszlását) nem ismerve elsőre a szám rendkívül kevésnek tekinthető, vagyis a büntetés nem korrekt a férőhelyek számának tekintetében (a krízisidőszakban szokás matracokra fektetni a létszámtúllépést).

A második kérdés a jogi következetesség. A törvény pl. kötelezően előírja a védőoltások beadását (még ha a Labant Csabák hörögnek is miatta), ahogyan nem engedélyezi a kábítószerfogyasztást (a következetlenséget hagyjuk abban, hogy bizonyos ismert drogokat aránytalanul büntet a nyilvánvalóan sokkal veszélyesebb dizájnerdrogokkal szemben), mert azt feltételezi, hogy egyrészt az egyén nem feltétlen képes ismeretek hiányában jó döntést hozni, ill. a köz érdeke felülírja az egyén esetleges érdekét (pl. az oltatlanság vagy a fertőző betegség veszélyei a többségre nézve). Márpedig mint fent leírtam, akármennyire is tiszteljük az egyén saját döntési jogát, belátható, hogy minden egyes utcán töltött nap csökkenti az életben maradás esélyeit és időtartamát, ezért az egyén érteke, hogy fedett, fűtött szobában, minimális élelem és tea mellett vészelje át legalább a krízisidőszakokat, nem beszélve arról, hogy mennyivel nagyobb esélye van onnan egy újrakezdésre.

A harmadik pont pedig, hogy az alacsonyküszöbű ellátások képesek-e önmagában a problémákat kezelni? Gondolva itt a tűcsereprogramra, az óvszerosztásra (szexmunkások esetében) vagy a krízispontokra (tea és élelem közterületen)? Véleményem szerint ezek, mivel biztonságosabbá teszik a szokásostól eltérő életmódot, annak fenntartását segítik elő és nem teszik lehetővé a benne élők megfigyelését, követését és ezáltal kiemelését, programokba bevonását (főleg mivel az anonimitást biztosítják), egy sokkal komplexebb, kevésbé szabadságelvű, rendesen finanszírozott rendszerre van szükség. Természetesen mindig el lehet mondani, hogy nincs pénz, de amíg az ágazatba nem fektetnek forrást és az ellátórendszer célja a statisztika kilúgozása és a látszatintézkedések végrehajtása, addig nem várható el változás és a szakma presztízsének növekedése és pl. a "polgárok" számára szemet égető hajléktalan emberek látványa sem szűnik meg.

1 komment

Címkék: hajléktalanok szociális munka szociális ellátás Szentendre

A bejegyzés trackback címe:

http://lehetvelem.blog.hu/api/trackback/id/tr237374448

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

fifibá55 2015.04.17. 15:05:38

Pontos és tárgyilagos helyzetleírás. Egészen elszoktam már az ilyentől.