A kicsiny heves-megyei település több ízben kitűnt már környezetéből, legyen az a szélsőjobboldali erők és a TASZ általi megszállás, a Jobbik választási győzelme és most ez a szimbolikus esemény. Gyöngyöspatán már volt szerencsém járni és jelzőrendszerem tagját képezte valaki, aki korábban a gyöngyöspatai önkormányzatnál dolgozott, így elmondhatom magamról, hogy vannak ismereteim a település életével kapcsolatban. De a helyi politikai csatározásokról most nem írnék, nézzük a mai eseményt.
A Szent Korona kulcsszereplője a magyar nemzettudatnak, míg a nyugati országok korán abbahagyták szakrális tárgyaik tiszteletét, a magyarság számára éppen az Árpád-ház kihalását követően vált fontossá, mint az uralkodó legitimálását biztosító tényező. Az első igazán kiemelkedő művek, melyek foglalkoztak a Szent Istváni Koronával, azok Révay Péter: A Szent Korona eredete és Werbőczy István Tripartitumja, előbbi inkább egy érzelmi, szakrális elmélkedés, utóbbiban pedig a nemesség és a polgárság, a városok és a magyar föld már a Szent Korona tulajdonát képzeték. A valódi Szent Korona-Tan megalkotója viszont Timon Ákos, állameszmei szintre emelője Kmety Károly, a kifejezés megalkotója pedig Hajnik Imre, mindannyian XIX. század végi politikusok, közszereplők voltak, vagyis a Sacra Regni Corona eszméje nem egyidős a magyar állammal (hiszen a évszázadok során maga a tárgy is folyamatosan alakult, mint küllemben, mind szerepben, és többször tűnt el történelmünk során), utólag konstruált a folytonossága. Hasonlatos ez a Székely Himnuszhoz és a ma ismert rovásíráshoz, melyek szintén utólag születtek, mint a nemzeti érzület szimbolikus elemei. Ez nem jelenti azt, hogy maga a Szent Korona Tan rossz dolog volna, hiszen elméletben a döntéshozók kezét megköti és megvédi a Kárpát-medence javait a globális ártalmaktól, a kérdés az, hogy hatalomtecnikailag ellenőrző vagy éppen teljhatalom eszközévé válik e a kegytárgy. Illetve, hogy a 64 vármegye (Fiumé-val együtt) oltalmazása miként valósítható meg irredenta törekvések nélkül, ha azok az oldalak, akik ebben szentül hisznek, mind a demokrácia, mind a konföderáció eshetőségét elvetik?
A gyöngyöspatai döntést érdemes gyakorlati szempontból vizsgálni, mivel jogilag a Szent Korona oltalma alá való kerülés nehezen értelmezhető. Egy település önmagában helyesebb, ha lakossága oltalmába helyezteti természeti kincseit, elvégre a haszonélvezet és a megóvás is helyben valósulhat meg a leghatékonyabban, vagyis a Szent Korona oltalma nem óvja meg a települést egy, a kárpát-medencei régióban való túlhatalmi törekvéstől és a Jobbik törekvéseivel is szembe megy, hiszen a Szent Korona Tan egyenlőnek ismeri el a Kárpát-medence őshonos népeit, vagyis akár szlovák kezekbe is kerülhetne Gyöngyöspata az oltalom megszakadása nélkül. Ez a kérdés sokkal bonyolultabb annál, mintsem azt egy képviselőtestület a lakosság és jogtörténészek bevonása nélkül önhatalmúlag meghozzon, mert így csak egy megvalósíthatatlan szimbolikus gesztus döntésük.
Utolsó kommentek