"Nem a népek csinálják a háborút, hanem a nagyurak, akiknek vásik a foga a másik jószága után. Aztán egymásra uszítják a szegény embert, aki pedig de meglenne egymással szent békességben, ha hagynák." (M. Katona Ilona)

A háborút általában a katonák nyerik, a hadvezérek pedig hasznot húznak belőle. (Napoleon Bonaparte)

Mindig azt hittem, hogy minden ember ellenzi a háborút. Aztán rájöttem, van, aki nem, de annak nem kell odamennie. (Erich Maria Remarque)

Folytathatnám az idézgetést, meg köthetnék fogadást is arról, hogy az ATV-n ma a Tabu erről fog szólni, de a lényegre térek inkább. Elfogadhatatlannak tartom, hogy egy jelenkori kárpótlási törvény megalkotása során egy több, mint 50 éves ügyre hivatkozva (vagy amikor már csak az érintettek leszármazottairól beszélhetünk jóesetben) kizárjanaka a lehetőségből egy komplett kisebbséget, jelen esetben bennünket. Amikor háború van, minden másként működik, mint azt a józan ész diktálná (Móricz Zsigmondtól a Szegény emberek rémlik, ugye, mint háborúban megtanult normák a hétköznapokban?), ne felejtsük el, hogy alig telt el 20 év a trianoni békeszerződés óta, így természetes, hogy a vajdasági magyarok nem a "győztesnek látszó vesztesek" oldalán szálltak be a küzdelembe. Anno a szerbek, horvátok és szlovákok 1848-ban ellenségeink voltak, vagyis "hazájukra rontottak", mert a birodalom részei voltak, ezek szerint elvehetnénk az itt élő szórványaik jogait. Vagy tagadjuk meg felvidéki magyar honfitársainkat, akik a Tanácsköztársaság Vörös Hadserege ellen léptek fel, így gyakorta testvér testvér vérét ontotta? Ez kicsinyesség és nevetséges is egyben, főleg egy EU csatlakozásra vágyó ország előtt. Az EU alapvetően hibásan működik e téren, mert csak a csatlakozókat méregetik, a már tagokat már nem, de így Szerbia Köztársaság bizony komoly szankciókra számíthat. Mondjuk eredményre nem számítok, csak kb, fél év múlva, a diplomácia malmai lassan őrölnek.

EDIT: Tévedtem, zsidó identitás a téma. Nem volna gond, ha ez nem került volna elő két résszel ezelőtt, Kertész Ákos kapcsán.