Ma kezdődött a Magyarok Nyilai nevű terrorszervezet (jobb szót nem találok rájuk) pere, pontosabban kezdődött volna, ha valami Mókamiki nem telefonál be bombariadó ürügyén. Igen, ez az a szervezet, melynek tagjai olyannyira magyarok, hogy már az anyakönyvükbe is rovásírással vésték a nevüket, és íjászkodni is előbb tanultak meg, mint járni.

A szervezet még 2002-ben hallatta először a hangját, amikoris lezárták az Erzsébet hidat, a választási eredmények semmissé tétele és a szavazatok újraszámlálása érdekében (borzasztó érzés lehetett részükről rájönni, hogy kevés ember gondolkozik olyan lesarkítottan, mint ők). 2006-ban ismét megvédték szegénységi bizonyítványukat, amikor megszervezték az m1 ostromát és ezáltal a békés tüntetők testi épségét is veszélybe sodorták. Még ebben az évben megrongáltak egy szovjet emlékművet, annak ellenére, hogy az is a történelmünk kitörölhetetlen része. Ezt követően megízlelték a molotov-koktél ízét és (ballib) politikusok lakásaira, meleg szórakozóhelyekre, (ballib) pártszékházakra dobtak egy-egy vidámságot. Nem feledem, ahogyan az rtl klub híradójában Novák Előd apró csíntevésnek nevezte Budaházy ezen tetteit. 2010 szeptemberében viszont pontot tettek az ügyre és egy 24 ezer oldalas vádirat került a Fővárosi Bíróság asztalára. Reményeim szerint távol fogják tartani ezt a társaságot a békés honpolgárok és a magyarságukat erőszak nélkül megélők világától, és a Hunnia Mozgalommal együtt (melynek neve Széchenyi életművének megalázása) csak egy rossz emléket töltenek be nemzetünk kollektív tudatalattijában.