Igen, új szellemi színvonal. A családon belüli erőszakot elbagatelizálva (ami lehet lelki, szexuális és anyagi kényszerítés is, nem csak ütöm-vágom), hajnali háromkor emancipációs kérdést rendeznek, aminek nem is értem, mi keresni valója van egy XXI. századi vitában. Nem is írom már le, hogy hasonlítsuk össze a Fidesz 90s évek eleji érvelését a címervitában ahhoz képest, amit most művelnek kétharmaddal. Döbbenetes.

Aláírhatja 103 ezer ember, hogy nem kér az erőszakból, Varga István megmondja a tutit, eridjenek haza gyermeket szülni, legalább 3-4 darabot, és akkor megszűnik az erőszak, a család máris harmonikus lesz. Meg hát amúgyis, mit szólnak bele a férfiak dolgába, süljön az az oldalas, de ízibe!

A legklasszikusabb érv, hogy fogy a magyar. Ez így van. Egy ilyen szánalmas gazdaságpolitika, közmunkára épülő foglalkoztatáspolitika és rabszolgamunkára felkészítő oktatáspolitika mégis hová vezetne? Az vállal gyereket, akinél dől a lép (pl. Fideszes politikusok) és akiknél a gyermek után járó jövedelmek képezik az elsődleges bevételt. Senki más. Aki élni akar, 3 műszakban gebed, és nem akarja a családi vagyont aprózni, ezért finoman szólva egykézik, nem vállal többet. Mert alig van hová vinni a gyereket, sokszor amúgyis csak késő este találkozik a család. Észhez kéne térni, Tisztelt Hölgyeim és Uraim, a nő nem valami lombik, ami kihordja az utódainkat, hanem ugyanúgy célokkal és személyiséggel rendelkező érző lény, mint a férfiak. Ha gyermekáldást akarnak, segítség a részmunkaidős foglalkoztatást a gyermek első 3 éves koráig és segítsék az otthonteremtést. Máskülönben hova és mire szüljenek leánygyermekeink?