Az ép társadalom szerveződő rendszer, melyben a szerveződés a bizonyos fokig szabadon döntő emberek egymáshoz fűződő kapcsolatain keresztül jön létre. Érdekek ütköznek a társadalmi folyamatokban és sokszor fennáll annak a lehetősége, hogy bizonyos érdekcsoportok egyeduralkodókká válhatnak. Az uralkodóvá vált csoportok érdekei akkor érvényesülhetnek a legjobban, ha az embereket sikerül meghatározott, többé-kevésbé gépies tevékenységekre szorítani, megakadályozva azt, hogy idejüket és erejüket másra is fordíthassák. Ilyen gépies tevékenység lehet a kényszeresen végzett munka, a katonáskodás vagy más, a hatalmon lévő csoportot szolgáló cselekvés. Akkor lehet az embert ilyen gépies, kiszámítható viselkedésre késztetni, rávenni, embergéppé alakítani, ha sikerül őt embertársaitól valamilyen módon leválasztani, eltávolítani. Ehhez az kell, hogy lehetőleg csak annyit érintkezzen másokkal, amennyire ezt az ember élettani szükségletei megkövetelik. Viselkedjen úgy, mint az állat, akiről tudni lehet, hogy adott helyzetben mit fog tenni. Ne beszélgessen másokkal az élet komolyabb kérdéseiről, ne szervezkedhessen, ne kísérelje meg a maga kezébe venni az életét.

Könnyen irányítható, kiszolgáltatott a magányossá lett ember. Csak a megélhetés, a gazdaság köti a világhoz és a gazdaságon keresztül az ember nagyon könnyen mozgatható, ki és bekapcsolható. De az emberi kapcsolatok elsorvasztása lebénítja a szerveződést. Hosszabb távon életképtelenné, fenntarthatatlanná teszi a társadalmat. Erről szólunk a következőkben.

Részlet Hetesi Zsolt - Szám Dorottya - Végh László "Az utolsó kísérlet" című könyvéből.