Megy a morgás, amiért a kormány úgy döntött, elveszi a korkedvezményt a rendőröktől, tűzoltóktól, bányászoktól, és ezáltal ezen "életveszélyes" területek iránt csökkenni fog a kereslet. Illetve szakértői vélemények szerint 45 év felett már a "rendőr sem a régi", nem képes feladatát úgy ellátni.

De kérdem én, csak ők vannak minden nap veszélyben? A szociális munkás, akit a telepen a feszültség és kilátástalanság oldásaként jól megkergetnek, nincs veszélyben? A tanár, akit a gyerekzsibaj őrjít évtizedeken át, nem károsodik? Aki atomerőműben mérnök, nem fog esténként fluoreszkálni évtizedek múlva? Megfordítva a kérdést, a rendőrök minden nap rablótámadásba keverednek, vagy azért a kocsikázás és a bírságolás is belefér a napi programba? A tűzoltók minden nap kockáztatják az életüket lángoló épületekben, vagy van, hogy egy hétig csak cicákat szednek le a fáról? (és az önkéntes tűzoltók nem kapnak kedvezményt?). Szóval a jelen rendszer nagyon gáz, 45 éves, életerős embereket enged pihenőbe, ráadásul a bérükkel megegyező nyugdíjért. Erre valódi lépés lehet az életpályaprogram, ami időközben új munkakörre készítheti fel megfáradt rendfenntartóinknak, még mielőtt a tespedésnek adnák át magukat életük hátralévő részére. Igazságosnak kell lennünk, ez kb. olyan kiváltság, mint amikkel a munkásosztályt látták el a megboldogult érában (hosszabb GYES, főiskolai felvételin pluszpont a gyereknek), vagy mindenki kapjon egyenlő lehetőségeket, vagy senki. Végeztem.