Ökoradikális szemlélettel

889.png

Szociális területen dolgozó, de nemzeti sorskérdésekben és ökopolitikai dilemmákban (is) véleményt formáló örök lázadó.

Lájkolj!

Címkék

Címkefelhő

Linkek

Utolsó kommentek

Amikor elfelejteném, hogy miért is utálom a Greenpeace-et...

2011.09.22. 16:49 Member

Mindig sikerül eszembe juttatniuk az okokat. A Greenwar jobb név volna nekik. Utálom a demagógiát, legyen szó akár kommunistákról, akár nemzeti radikálisokról, akár szijjártókról, akár ökoterroristákról.

Állandóan csak azt halljuk, hogy az atom rossz, ezért az atomenergia hivatalát befalazzák. Persze hagynak egy kis rést, a börtön elkerülése végett. Én nem értem őket. Egyrészt mondják meg, mi az, ami kevéssé vágja meg a környezetet, és hasonló mennyiségű energiát is ad nekünk, mint az atom. Fosszilis energiahordozók? Még 10-15 év, és nem találunk belőlük beszerezhető áron. Biomassza? Az értékes fákat tömörítsük? Bioetanol? Égessük el a drága kukoricát, miközben hány ezer ember éhezik? A vízlépcsők szétverik az élővilágot és 20-30 év után használhatatlanná válnak a lerakott hordalék miatt. A szélerőművekből és a naperőművekből pedig hatalmas területeket kell lefedni, hogy valami legyen belőle.

Ha lenne egy kis eszük, inkább a növekedés visszafogásáról beszélnének, hogy ne fogyasszunk annyit. Kapcsoljuk le a villanyt, igyunk csapvizet, építsünk passzív házakat és szürkevizes rendszert. Sőt, hagyjuk ott a világ zaját és hétvégente költözzünk ki egy mindentől elzárt tanyára. Ez az ökofelfogás, nem? A többi csak szektás pózerkedés, riadalomkeltés. Paks bőven nem Fukushima, és jó ideig nem is helyettesíthető, bármennyire is csípi a szemüket. Ha a mennyiségi növekedést fognánk vissza, nem volna szükség újabb erőművekre, nem élnénk fel pillanatok alatt a készleteinket. Ezt kell hangsúlyozni, nem falakat építeni.


 

6 komment

Címkék: greenpeace

A bejegyzés trackback címe:

https://lehetvelem.blog.hu/api/trackback/id/tr833246369

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

pernahajder Campbell 2011.09.23. 20:54:22

A mondanivalóval egyetértenék, csak egy apróság:

1951
1964
1974
1979
1968
1959
1982
1976
1985
1998

Ezek az Ausztriában épült dunai vízlépcsők építési évei, északról délre haladva. Esetleg elárulnád, melyik használhatatlan a lerakott hordalék miatt? És melyik verte szét a környezetet?
Vagy tudod mit? Mutass egyet az Európában üzemelő több száz folyami vízlépcsőből, amelyik alátámasztja az állításodat.

Member · http://lehetvelem.blog.hu 2011.09.23. 21:29:40

@pernahajder Campbell: Még februárban hallgattam Dr. Rácz Tamás előadását és ő Mikolits Sándor módszerét tartotta előnyösnek, mert az nem rombolja az élőviilágot, mert egy hajóutat alakít ki a marás után a vízlépcső helyett.

pernahajder Campbell 2011.09.23. 22:23:48

@Member: Valamikor tavasszal volt egy vitasorozat a Tilos Rádióban a témáról. Próbálták Rácz Tamást is behívni, egy vízépítőmérnökkel kellett volna vitáznia, de ő ezt nem vállalta. Vajon miért?
Az illetőt egyébként megkérdeztem a témáról egy bloggazdán keresztül és ő ezt válaszolta:

”Mikolics Sándort személyesen nem ismertem, mert amikor a Vízitervnél dolgoztam, akkor más irodán voltam, s vízhasznosítási tervek készítésével foglalkoztam. Amikor őket megbízták a magyarországi felső-Duna-szakasz hajózhatóságát biztosító megoldások megtervezésével, akkor ugyanúgy kizárták a vízlépcsős alternatívát, mint a Vituki esetében. Ennél fogva csak a hagyományos megoldások jöhettek szóba, mint a különböző szabályozási művek: sarkantyúk, fenéksarkantyúk, vezetőművek, partbiztosítások, depóniák építése és természetesen a folyamatos kotrás. Ezek a megoldások folyamatos és jelentős beavatkozást jelentenek a folyó életébe, de hosszú távon nem jelentenek biztonságos megoldást. Ez a szakma legmagasabb szintű tudományos szakembereinek többségi véleménye volt. Több neves szakember nem vállalta az állandó jellegű ütközést és vitát, mert látták, hogy széllel szemben nem megy...
Mikolicsék azért vállalták el a megbízást, mert valamiből meg kellett élniük, s amit csináltak, az nem volt rossz, csak nem volt a legjobb megoldás, ami egyébként egyértelműen a vízlépcsős változat lenne. Normálisan gondolkodó ökológusokkal, s más tudományterületek szakembereivel együtt megoldható lenne a vízlépcsők alkalmazása úgy, hogy az élővilág is a legjobban járjon. Ehhez együttműködés és kompromisszum-készség kellene. Úgy érzem, hogy pillanatnyilag ettől távol állunk, ugyanis a politika oldaláról most sincs meg a szándék, s anélkül nem megy.A társadalmat megfelelően kellene tájékoztatni minden olyan dologról, ami egy ilyen beruházással együtt jár. Talán egyszer eljutunk odáig, de addig mi lesz a Dunával?”

Most lehet, hogy igazságtalan vagyok, de én úgy érzem, Rácz Tamásnak csak egy dolog fontos: ne látsszon, amit építünk, mert az olyan randa, és ennek rendel alá mindent. Nem baj, ha nem természetes (már régóta nem az, hiszen szabályozott), csak nézzen ki úgy, valamiféle Patyomkin-Dunaként.

Ok, hogy a hajózás megoldható így, de mi van a Duna medermélyülésével és annak következményeivel? Az árvízvédelemmel, az öntözéssel, a kiszámítható vízgazdálkodással, és a termelhető zöldenergiával?

És miért veszi mindenki evidensnek, hogy sérül az élővilág?

pernahajder Campbell 2011.09.23. 22:55:48

@Member: Ja, bocs, hogy szétkommentellek, ugyanez bővebben és Rácz Tamásnak címezve itt:

epiteszforum.hu/node/18889

Member · http://lehetvelem.blog.hu 2011.09.24. 07:25:00

@pernahajder Campbell: Általában a holtágak kiszáradásától félnek, mivel az a víz előre láthatóan hiányozni fog onnan. De akár a halakat is megzavarhatja, pl. ha volt egy kiváló ívó helyük, amitől elzárhatja őket a vízlépcső. Előbbiben pedig nagyon sokat jelent az öntözés, és vannak fajok, amik 1-1 szűk területen élnek, vagy időszakosan ott töltenek egy időszakot, rájuk olybá' fest, hogy nem gondolnak "kiszámítható vízgazdálkodás" címszóval.

Ez az árvízvédelem nekem most nem teljesen fekszik, ha visszatartok egy vízmennyiséget, idővel úgyis rá kell engedni az alsóbb szakaszra és csúnyán pórul járnak, ha hosszabb ideig elhúzódik. Miért nem a gátrendszert erősítjük meg inkább a víz életének szabályozása helyett?

pernahajder Campbell 2011.09.29. 20:18:36

Bocs a késő válaszért, ott, ahol most vagyok, eléggé esetleges az internet elérésem.

Szóval.

Nem is attól tartanak, hogy kiszáradnak a mellékágak (miért száradna ki bármi is egy duzzasztott szakaszon), hanem, hogy a lecsökkent áramlási sebesség miatt azoknak algásodni fog a vizük. Ez így meggyőzően hangzik, de miért ne lehetne ez ellen tenni szabályozási módszerekkel? A mellékág nem hungarikum, van olyan máshol is. Rejtély, hogy ott miért nincs baj vele.

Hogy a halaknak útban lenne a vízlépcső? Ennek kissé ellentmond, hogy a Duna-Majna csatorna megnyitása után gazdagodott a Duna élővilága: www.greenfo.hu/hirek/hirek_item.php?hir=2272.
A halak átjuthatnak a hajózsilipen, van olyan is, hogy hallépcső, de léteznek egyéb megoldások is, például szabad lefolyású ág a duzzasztottal párhuzamosan.

Persze, emelhetjük a gátakat ameddig akarjuk, ha tényleg nem akarunk valami jobbat.
Másrészről mi történik, ha aszály van? Most ugye az, hogy széttárjuk a kezünket, mert nincs eszközünk a víz megtartására. Most képzelj el egy igazán súlyos, hónapokon át tartó aszályt, rosszabbat, mint valaha. Na, akkor valóban kiszáradnának a mellékágak, és megdöglenének a halak, amire olybá tűnik, nem gondolnak a sötétzöldek.

Nem tudok nagyon mást, csak magamat ismételni. Európában százával vannak vízlépcsők, és beváltak. Nem rombolták le az élővilágot, sőt. Nem csoda, hogy csak rémisztő előrejelzések vannak, de valódi negatív példák nincsenek.

Ajánlanám ezt: duna.blog.hu/2011/01/11/duna_szabalyozas_politikai_ongyilkossag (3részes)
Meg ezt: realzoldek.weboldala.net/albums/userpics/10001/1999-03-20-HidrK%C3%B6zl-A-FreudenauV%C3%ADzer%C5%91m%C5%B1%5B1%5DKonczJ-cikk.doc
Illetve ezt:www.realzoldek.hu/modules.php?name=Content&pa=showpage&pid=244
Ők valódi szakemberek, érdemes megfontolni, amit mondanak.
süti beállítások módosítása