Ha meg kellene mondanom, melyik a legaktívabb (értsd: a legtöbbet a kultúrára és a legkevesebbet a politikára költő) szervezet a határon túliakat képviselők között, akkor a Magyar Egyesületek Szövetségét mondanám Horvátországból. Érdemes megnézni a honlapjukat, bocsánat a lustaságomért, egy korábbi házidolgozatomból másolom ki az alábbiakat:
A szervezet működésének alapja az Egyesületekről szóló Törvény alapján (NN 88/2001). A MESZ az önkéntesen társuló magyar kisebbségi szervezeteket tömöríti, melyek azok érdekeinek képviseletét viszik, összehangoló szerepet tölt be az alábbi témakörökben: iskolák, oktatás, tájékoztatás, informálás, kiadói tevékenység, kultúr- tevékenység, tudomány, művészet, gazdaság, szociális kérdések, sport, a tagok anyagi helyzetének javítása, továbbá a jó kapcsolat kialakítása az anyaországgal. Ezeket tekinthetjük a szervezet alapcéljainak. Ezeken felül jelöltet képviselőt a horvát száborba, illetve választási listát vezethet, koalíciót köthet, tehát a célok közé beékelődik a horvátországi magyarok alsóházi képviseletének ügye is, melyet már tekinthetünk taktikai célnak is, mivel a politikai megjelenés újabb célokkal és lehetőségekkel jár.
A MESZ jelenleg öt projektet működtet, ezek közt szerepel eMagyar pontok működtetése, mely az alábbi településeken valósult meg eddig: Kiskőszeg; Kórógy; Laskó; Pélmonostor; Sepse; Újbezdán; Vörösmart. A Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kar DLA Mesteriskolájával együttműködve, egyhetes terepmunkán vehettek részt építészhallgatók, a drávaszögi népi építészet elemeit, felmérve az enyészetnek ítélt, a környezet fejlődése által túlzott változtatásnak ítélt épületeket, a kis változáson átesett, de még régi formájából emléket őrző épületeket. Végül a MESZ által népfőiskola építése céljából vásárolt épület felújítási terveit készítették el (2007-ben adták át a Baranyai Júlia Népfőiskolát. Az óvodások és kisiskolások foglalkoztatása céljából 10 település üzemeltet a Szövetség játszóházakat, melynek elsődleges célja a magyar nyelv és kultúra ápolása. Laskó településen a Sztárai Mihály Kultúrális és Oktatási Központ nyújt lehetőséget a magyar népzene vonós hangszereken való elsajátítására. Jelenleg 15 taggal működik, célja, hogy a fiatalok zenekarokat alakítsanak és tánccsoportokat kísérjenek. Végül, a tehetséges fiatalok felkutatása érdekében rendezik meg a Duna tükrében képzőművészeti tábort, illetve a horvátországi magyar, nappali tagozatos egyetemisták közül egy Horvátországban, és egy Magyarországon tanuló hallgatót Sostarec Iván ösztöndíjban részesítenek.
A horvátországi magyarság identitásvesztésének lassítása érdekében, miután az ernyőszervezetek a cél elérése érdekében alkalmatlannak bizonyultak. Az intézmény az oktatáson túl kiadói és tehetséggondozó tevékenységet is végez. Tehát rövid távon tanítani szeretné a felnőtteket (alap- és középfokon) és kiadványokkal gazdagítani a helyi kultúrát, a zenei élet művelését elősegíteni, illetve képesítést adni a tanulóknak, mellyel hosszú távon elérhető a horvátországi magyarok helyben maradása, és a magyar identitástudat nem csak megőrzésre, hanem fejlesztésre is kerül.
A Szövetség három rendszeresen megjelenő lapot bocsát az olvasói elé, ezek között megtalálható a Magyar Napló, mely Magyarországgal és Horvátország magyarlakta területeinek híreivel kapcsolatban informálja olvasóit heti rendszerességgel, ezen túl a Gazdasági Hírlap című havilap mind magyar, mind horvát nyelven tájékoztat elsősorban a gazdasági- és pénzügyi világról, a magyar Heti Világgazdasághoz hasonló stílusban. Hogy az igazán fiatalok se maradjanak ki, havonta az óvodások számára is jut egy kifestőkkel, mondókákkal és feladványokkal körített magazin. Ezeken felül könyvek is jelentek meg a Szövetség gondozásában (Bilogorai magyarok, A Drávaszög régen és ma, Heka László: Így volt, Lábadi Károly: Boranya, továbbá Évkönyvek 2006 óta éves rendszerességgel). A Hagyaték kiadványok között pedig költők, írók munkáit ismerhetjük meg. Az imént felsoroltak, illetve a havi-, hetilapok legfrissebb számai ingyenesen letölthetőek.
A honvédő háborúk néprajzi gyűjteményeinek pusztulásának kompenzálására Pélmonostoron a magyar néprajz és helytörténet megóvására hozták létre a Tájmúzeumot, mely a tájegység építészeti és tárgyi kultúráját tárja fel 2008 októbere óta. A házat XX. századi stílusban, egy textiliparral foglalkozó család szemével rendezték be.
A magyar kultúra ápolására a Szövetség mind a kilenc településen biztosít helységet, hogy a nyelvművelés és önazonosság-ápolás saját térben zavartalanul működhessék.
A MESZ-szen túl a Magyar Köztársaság Miniszerelnöki Hivatala is támogatja az intézményt, a Nemzeti Jelentőségű Intézmények és Programok keretein belül, tehát a finanszírozásban az anyaország is segédkezik.
Vagyis láthatjátok, dolgoznak, mint a güzü, de ez a Fidesz-KDNP gyarmatosító bandájának kevés, idézem a MESZ nyilatkozatát:
A horvátországi magyarságot összesen 23 millió forintnyi támogatás illeti meg a fent említett keretösszegből. A HMDK és a holdudvarához tartozó egyesületek nyerték el ezt a bizonyos 23 millió forintot, s ebből már nem nehéz leszűrni, hogy a Magyar Egyesületek Szövetsége és szervezetei által benyújtott pályázatok egyetlen fillér támogatásban nem részesültek.
A MESZ továbbra is kitart az elvei mellett, nem fog sohasem behódolni egyetlen anyaországi pártnak sem, hiszen a politikai pártok jönnek s mennek, a mi magyar közösségünk viszont marad. Ezért járja a MESZ a bő egy évtizeddel ezelőtt megkezdett útját.
Mi kitartunk mellettetek, megbecsüljük tisztességes munkátokat a magyar kultúra megőrzésében és a nemzet hagyományainak ápolásában, maradjatok meg függetlennek és igaznak. Sajnos amit idebent a Közgép, azt kint a behódolók kapják meg, a Fidesz pártnemzetében csak a jó jobbágyoknak és hűbéreseknek van helye, mindenki más a szocialisták talpnyalója. Szerintük. Szerintünk jó magyar az, aki segíti az elesetteket és tiszta erkölccsel szolgája a Hazát, akár idehaza, akár határon túl. Egyszer még eljön a nap, hogy a szelektáló, pénzelő revizionistákat csak mint keserű emléket emlegetjük itt a Kárpátok szívében.
Utolsó kommentek