Világéletemben gyűlöltem a facebook-ot. Iwiw-en még fent voltam anno, de nem használtam másra, csak hölgyek párkapcsolati jellemzőinek leellenőrzésére, így nem fedtem fel, amit felesleges lett volna. Tudom, a facebook nélkül nem lett volna arab tavasz, tüntetések a magyar kormány ellen, de kb. azt vettem észre, más pozitív hozománya nemigen van az oldalnak. Nem is olyan régen tőzsdére is mentek, ahol jól elbukott az egész. Aki tudja a valódi nevemet, megtalál, mert a munkahelyem pályázat keretében foglalkoztat, ami előírja a gmail-es és facebook-os profil használatát, eddig utóbbira nemigen volt szükségem, de ez is jelzi, milyen agresszív e két cég üzletpolitikája, már csak az Apple ocsmányabb.
A honlap egyik fő káros hatásának tartom, hogy a fiatalok maradék önfoglalkoztatását is megölte, egy helyen van a chat, a flashjáték és igazából a társkeresés is, a szokásos bloggolás és képmegosztás mellett. Nap mint nap osztanak meg cicás fényképeket, nyafognak meg nem értettségükben és tesznek fel képeket a múlt hét szombati buliról. Azzal a csodás érzéssel jár a tagság, hogy mindenkit a mi életünk érdekel, pedig nem sok élete lehet annak, aki egész nap faszbúkol.
Eddig is tudtam, hogy az adóhivatal már rendszeresen ellenőrzi a feltöltött fotókat, kutatva az adóbevallás hitelessége után, illetve a munkaadó is ellenőrizhette, hogy milyen véleménnyel van róla az ott dolgozó (illetve lehetőség nyílt a céget nem jó színben feltüntetők elbocsátására, csak így szubjektíven), de ezek szerint állásinterjú előtt is megnézhetik, ki vagy te valójában. Úgy hiszem, az életben így is éppen elégszer dönt az a bizonyos első benyomás, ami alatt sokkal szigorúbban bírálnak el, mint egy már régóta ott dolgozót (ha egy régi kolléga mesél egy jó buliról, akkor azon nevetnek, de a friss hús ezzel könnyel elkaszálhatja magát), ezt egy mai tipikus facebook profil csak tovább rombolja.
Én nem mondom azt, hogy takarodjunk el a gép elől, nem fogok álszenten konzervatívkodni, kell az internet ahhoz, hogy tudjunk arról, mi történt és készül Hazánkban és a nagyvilágban, de a facebook szintű pótcselekvéstől és kapcsolataink kiürítésétől óva intem a magyar népet. A tévét, mint bűnös dobozt lassan elfelejtjük, de ne helyettesítsük másik droggal, csak hogy aznap se fogjunk semmi értelmeshez!
Utolsó kommentek