Nem könnyű a kicsiknek, akiknek alkalmazkodnia kell, nem lennék ma a KDNP-sek helyében. Adott egy a fiatalság körében alig mérhető párt, ami gyakorta a Fidesz berkeiben született újjá a 90s évek derekán elkövetett pusztulása után. A párt vezetősége ennek megfelelően az "atyapárthoz" teljesen lojális és a párttagságuk is kettős, vagyis mondhatnánk ők a nagy testvér megnyújtott kezei. A KDNP az oktatás egyházi kézbe csúsztatásán és a kisegyházak megregulázásán túl nem sokat tudott felmutatni, nyafogtak kicsit az abortusz miatt, ami az USÁ-ban tömegeket mozgatna meg, de idehaza annyira izgatja a nagyközönséget, mint a fényszennyezés állapota.

Felnézek Szalma Botondra, még ha nem is értek egyet a KDNP szellemiségével, nem semmi beszólni azon mecénásoknak, akik a pártodat csak ideológiai mázuk biztosításának okán tartják meg és akik nélkül nem érnétek el a bejutási küszöböt. Lennie kellene már valakinek, aki eszébe juttatja ennek a vazallus bandának, hogy hé, haver, a kereszténység nem holmi bálványimádatból és bigott kirekesztésből, hanem felebarátaid iránt érzett mérhetetlen szeretetből, szolidaritásból, empátiából és jóindulatból áll. Egy true KNDP-s nem tűrheti, hogy az embertelen bánásmóddal "mentik meg" az embereket vesztükből, középkori módszerekkel, hogy egyes helyeken már nincsen orvos, védőnő, de még pap sem!

Ma este talán még én is imádkozom, hogy világosodjon meg elmétek és tűzzétek mégis napirendre a kettős párttagság kérdését. Kettős állampolgárság igen, kettős párttagság nem.