Ökoradikális szemlélettel

889.png

Szociális területen dolgozó, de nemzeti sorskérdésekben és ökopolitikai dilemmákban (is) véleményt formáló örök lázadó.

Lájkolj!

Címkék

Címkefelhő

Linkek

Utolsó kommentek

Új Kert-Magyarország mozgalom kell

2014.02.19. 21:17 Member

A zöld-közösségi piacgazdaság ökológiai megközelítésében a legszélesebb értelemben vett agrárium számos ágazatát nevezhetjük összefoglalóan kertgazdaságnak.

Az agrárkultúrát mindig az adott kor mezőgazdaságának egy-egy húzóágazata lendítette előbbre. A Kárpát-medencei magyar kertgazdálkodásnak évszázados hagyományai vannak. A török hódoltságot követően a pusztai állattartás és a nagyüzemi gabonatermelés külterjes tengeréből így emelkedett ki a nyugat-magyarországi belterjesebb állattenyésztés és a Duna-Tisza közi kertes tanyavilág termelési övezete. Az alföldi kertségek és a homoki tájgazdálkodás fejlődésének története valós pozitív példákkal szolgál a vidék megújulására. Nem reménytelen vállalkozás tehát – a korszerű piaci feltételeknek megfelelően – a korábbi jó gyakorlatok hasznosítása, modernizálása és újbóli alkalmazása.

Kezdetei 

A Kert-Magyarország gondolata, koncepciója a népi írók és parasztpárti politikusok (Németh László, Somogyi Imre, Veres Péter)munkásságában, a nemzeti radikális és demokrata népi mozgalomban jelent meg az 1940-es években. Jellegzetessége és érdeme, hogy egyszerre képviselte az európai, közép-kelet európai és nemzeti látókört, valamint a parasztságra és a gyári munkásokra alapozott népi demokratikus modernizációt. Eszméi a kommunista üldöztetés körülményei között is búvópatakként tovább élve keresték medrüket, majd felszínre törve az 1960-as évek második felétől ismét országos folyammá terebélyesedtek. A kiskertmozgalom kibontakozása, kertszövetkezetek alakulása és fogyasztási szövetkezetek általi befogadása megállíthatatlan volt a Kádár-rendszerben is. A kertkultúra fejlesztésével maga is részese volt a rendszerváltás előkészítésének. A kiskerteknek jelentős szerepük volt a kézimunka-igényes kertészeti termékek gyarapításában, a lakosság jövedelmének kiegészítésében, a családok zöldség- és gyümölcsellátásában, a környezeti kultúra fejlesztésében. A kertészek a gyakorlatban valósították meg az integrált mezőgazdaságot, miközben a hivatalos agrárpolitika lényegében csak megtűrte a hobbitelkeket és a háztájit.

A kertbarát mozgalom sajátos „magyar modellt” teremtett, mely a termelőszövetkezetek háztáji gazdaságaiban, az ÁFÉSZ- szakcsoportokban és szakszövetkezetekben, továbbá a ház körüli, a hétvégi, a zártkertekben, valamint a szőlőművelésben alakult ki. E kiskertmodell roppant életképesnek bizonyult, mind területében, mind a megtermelt áru mennyiségében és minőségében. Egyik legjelentősebb hatása az volt, hogy megteremtette a városlakók kedvét és bizalmát a kertműveléshez. A modellre egyaránt jellemző a kertészeti árutermelés, valamint a családellátó házi kertekben, hétvégi pihenőkertekben, a kertes házak előkertjeiben, a városi többszintű épületek ablakaiban, teraszain és tetőkertjeiben folytatott, nagy szakmai hozzáértést kívánó és egészségi, esztétikai igényeket is kielégítő kertészkedés. A kertbarát mozgalom megtűrése a hivatalos agrárpolitika kényszerű felismerése volt. Ugyanis ha nincs háztáji gazdaság, egyéni érdekeltségre épülő kistermelés, illetve kertgazdálkodás, nincs biztos élelmiszer-ellátás sem. Ebben az esetben az ország kiszolgáltatottságának kockázatai még békeidőben is nyilvánvalóak.

szőlő

Rendszerváltás után

Az 1989-es politikai fordulat az agrárium területén sem hozta meg azokat a változásokat, amelyeket az ország népe és a gazdatársadalom jogosan elvárt. Sőt, az elmúlt negyedszázadban a kertbarátokat, a kertészeti árutermelőket, illetve a biokertészeket részben, az egyéni-családi gazdaságokat pedig általánosan súlyosan érintő folyamatok tovább folytatódtak, akárcsak a nagybirtok-nagyüzem koncentráció nyílt vagy rejtett tendenciája. A rendszerváltó ún. Nemzeti Kerekasztal elmulasztotta a közép- és hosszú távú agrárpolitikai stratégia kidolgozását, és egyelőre az agrárszféra Európai Unióba való belépésünkkel kapcsolatos várakozásai sem teljesültek.

A magyar politikai elit immár évszázados Kert-Magyarország fóbiájának van logikus magyarázata. A kertészkedés gazdasági, anyagi oldala mellett fontos a kertek polgárosodást fellendítő és innovatív hatása. A kertészkedő gazda önálló, öntudatosan gondolkodó, szabad embernek tudja magát, és igazi demokráciában akar élni! A minőségi földművelés és állattartás a gazdatársadalom és a vidék felemelkedéséhez és felszabadulásához vezet. Ez nyilvánvalóan a profitmaximalizáló globális tőkének nem érdeke. A kertgazdálkodás mint szemléletmód és termelési létforma azért fontos, mert az Európában folyó gazdasági versenyben helyt kell állnia Magyarországnak, és fontos azért is, hogy a fogyasztók friss, jó ízű és egészséges hazai élelmiszerekhez jussanak. Harmadrészt a jogosan visszakapott és megszerzett földeken a kertgazdálkodásra való áttérés az élelmiszer-önrendelkezést, az -ellátás biztonságát és a helyi közösség megmaradását ígéri. Így a magyar gazdák nem veszítenék el a hitüket, és földjeik sem jutnának az „új” nagybirtokosok kezére.

Kert-Magyarország célkitűzése a paraszti gyökerekből, a nép életerejéből és földszeretetéből táplálkozik. De nemcsak a gazdák álma a kert, hanem az egész népé. A magyar ember a legújabb kor hajnalán ösztönösen megérezte azt, hogy a kerteké a jövő. A kertekben sok hasznos dolog megterem, ami jó arra, hogy könnyebben és egészségesebben éljen a nép, de a kiskertek legfontosabb terméke az öröm, a siker, az ember testét és lelkét feltöltő életenergia és alkotó erő. A népi írók által kezdeményezett agrárpolitikai eszméknek, koncepciónak és gyakorlatnak van és lesz aktuális életképessége, realitása és jövője. Alapjául szolgálnak egy teljesen kiérlelt, részletesen kimunkált, kertes agráriumelmélet megteremtésének. Az új kertszellem fő alapelveit, célkitűzéseit, gyakorlati módszereit máig helytálló érvrendszerrel elődeink megfogalmazták. Az általuk javasolt és sürgetett kertgazdálkodásra való áttérés mintegy megelőlegezte a modern biogazdálkodás számos követelményét. A népi mozgalom Kert-Magyarország programjában már ott voltak egy ökoszociális piacgazdaság körvonalai, melynek jelenkori időszerűségéhez nem férhet kétség. Egy követhető hagyomány és gondolatkör – átültetve a jelen valóságára. A népbarát zöld politika egyik előképe és alapköve.

Kis-Szeniczey

Forrás: Megminden.hu

Szólj hozzá!

Címkék: vidék népi irodalom Németh László

A bejegyzés trackback címe:

https://lehetvelem.blog.hu/api/trackback/id/tr735823037

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása