A fenti, hetedikes irodalomtankönyvből való részleten magam is több soron megütköztem.

1. Ennek mi keresnivalója van egy irodalomtankönyvben? Talán inkább az általuk annyira favorizált etikaórán kellene elhangoznia hasonló fejtegetésnek, annak célja amúgyis az ideológiai átformálás.

2. 

Fő a hitelesség.

3. A fent felsoroltak nem a nyugat kizárólagos sajátjai, teljes világunkat érintik károsan. A globalizációnak adott két rendkívül káros hatása. Egyrészt a helyi-, a regionális-, a nemzeti kultúra hanyatlásnak indul és helyét átveszi egyfajta globális nyelv, értékrend, mely szorosan összefügg a fogyasztással. Az értékeket nem a család és a helyi közeg, hanem a média közvetíti. A másik pedig az emberi kapcsolatok kiüresedése, elsekélyesedése, vagyis az elidegenedés. Az egyén kerül a központba és elsősorban kevés, de szoros kapcsolatot tartunk fent globális hálózatokon keresztül, míg a helyi, közvetlen közeggel már alig érintkezünk, erre a legjobb példa, hogy buszon sem a mellettünk ülővel beszélgetünk, hanem telefonunkon pötyögünk a facebook chatbe.

A probléma valós, de idióta ideológiai puffogtatások helyett talán a helyi közösségeket kéne feléleszteni és nem kiszolgálni különféle gazdasági érdekcsoportokat kiszolgálni, szájkaratéból már lassan feketeövesek leszünk. A miutcánk ezért tűnik elsőre jó kezdeményezésnek, mert a globálishoz szokott felhasználót vissza kívánja csatornázni a lakókörnyezetébe, meglátjuk, hogy sikeres lesz-e.