Ökoradikális szemlélettel

889.png

Szociális területen dolgozó, de nemzeti sorskérdésekben és ökopolitikai dilemmákban (is) véleményt formáló örök lázadó.

Lájkolj!

Címkék

Címkefelhő

Linkek

Utolsó kommentek

Mi volna, ha a zsidóság Magyarországon etnikum volna?

2011.02.22. 21:00 Member

 A fajvédő kollégák feltételezéseivel ellentében a zsidóság Magyarországon nem, mint bejegyzett etnikum, hanem mint felekezetik kisebbség szerepel. A Mazsihisz úgy döntött 1992-re (hosszas vita után), hogy nem kívánnak az 1993-mas kisebbségek védelméről szóló törvényben szerepelni (Annak ellenére, hogy 1990-ben még garantált parlamenti képviselet is járt volna nekik. Már hallom is a judofóbok cinikus megjegyzését: "Most is az van nekik".). 2005-ben kemény négy magánszemély kérte újbóli nemzetiségkénti elismerésünket (amihez hozzátartozik, hogy majdnem ezren zsidó nemzetiségűnek vallották magukat a népszámláláskor), de a Mazsihisz ismét elutasította a kérést, mivel az a vallással szorosan összefügg, és mindenki számára nyitott az izraelita felekezetbe lépés lehetősége. Persze vannak országok, ahol mind a mai napig nemzetiségként tartják őket számon (Oroszország, Moldova, Észtország pl.).

A kérdést nem is azért tettem fel, hogy kisebbségi önkormányzatokat hozzanak létre és kampányoljanak a jiddis nyelv elfogadásáért (amit arányaiban még kevesebben beszélnek, mint a cigányok a romani-t). Egyszerűen a láthatóvá válásért. Jelenleg van egy elmaszatolt kép legtöbbünk fejében a zsidókról, mint karvalyorrú, sövénypajeszos pénznyelőkről, akik marionett-bábuként rángatják Magyarhont és már 40 millióan élnek Budán (nem vicc, ilyenek jutottak a fülembe). Érdekes volna látni a mindennapjaikat, ahogyan hagyományokhoz hűen, de szerényen élnek a még nem asszimilálódott rétegeik ahelyett, hogy azokat hívjuk default zsidóknak, akik valamely céget vezetnek, vagy szimpatizálni merészelnek a baloldallal. Igen, háromféle zsidó sztereotípia él a fejekben, a gazdag kapitalista zsidó, a szegény kommunista zsidó és az országot Izraelnek kiárusító cionista zsidó.
Honnan erednek ezek a rémképek? A céhekből és földvásárlástól kitiltott zsidók kezdetben uzsorakamatokból éltek meg (ortodox zsidók), majd a neológok orvosi- és jogász diplomákat tettek le sorban, így felülreprezentáltak lettek az értelmiségben (ennek eredménye az első magyar zsidótörvény, ami nem enged magasabb reprezentativitást a felsőoktatásban egy "faji" csoportnak sem, mint amekkora a népességen belüli aránya). Ezt követően az erősödő nacionalista mozgalmak elől először a Jászi Oszkár-féle radikális polgárokhoz, majd a kommunistákhoz csapódtak, akik között volt szinte kizárólagosan biztosítva a túlélésük. A 45 éves államtotalirátus évei elején pedig nem véletlenül bosszúra éhes, haláltáborokat megjárt izraelitákat tettek országunk élére hiszen tudták, nekik nem áll érdekükben elárulna a Szovjetuniót. Innen ez a sok vádló lököttség, ami a mai zsidó képet uralja.
Ezért fordult meg a fejemben, hogy talán jobb volna az izraelita vallást és a zsidó származást szétválasztani, hogy könnyebb legyen konkretizálni és megismerni. Persze, ha a tömegmédia úgy torzít, mint a cigányság esetében, akkor semmi értelme. Végeztem.

11 komment

Címkék: elmélkedés zsidók

A bejegyzés trackback címe:

https://lehetvelem.blog.hu/api/trackback/id/tr302681668

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ralf 2011.03.02. 09:27:30

Csak egy pontosítás: a Mazsihisz ellenezte a kisebbséggé válást, de elutasítani nem tudta, hiszen egy vallási szervezetnek ez nem dolga. (Ahogy teljesen jogtalan volt az is, amikor a rendszerváltás után a Mazsihisz vallási szervezetet kérdezték meg, mit akarnak a zsidók, nem a zsidókat.)
A Mazsihisz csak mindenféle rémképekkel, új Holocausttal és ilyesmivel félemlítette meg az embereket, hogy a kisebbséggé nyilvánítás iránti kérelmet ne írják alá, ahogy halálmegvető bátorsággal és elszántsággal harcolnak minden esetleges alternatív zsidó szervezet ellen.

Szembe kell nézni azzal, hogy a mai zsidók jelentős része nem vallásos, a zsidóságát (többek között Izraelnek, de némileg a nem vallásos zsidó oktatásnak köszönhetően) nemzetiségként éli meg.

Való igaz az is, hogy jiddisül kevesen beszélnek (sajnos), de a világ zsidóságának közös nyelve a héber, amit a zsidó középiskolákban (három van ilyen Budapesten) tanítanak, sőt érettségiznek belőle. Saját bőrömön tapasztaltam, hogy külföldi zsidó intézményekben héberül boldogulni lehet.

Member · http://lehetvelem.blog.hu 2011.03.02. 10:02:55

@ralf: Köszönöm szépen a pontosítást! Ezek szerint Győri Szabó Robi, akinek a könyvét olvasva jutottak ezek eszembe, pár dologban tévedett. :)

Egy vallási szervezettől eléggé furcsa volna, ha faji kérdéssé nyilvánítást támogatná. :) Mindenesetre érdekes lehet (valamennyire a romungro cigányok helyzetéhez tudnám hasonlítani) egy neológ zsidó öndefiníciója, aki végülis többségiként éli az életét. Meg tudod mondani nekem, mennyien beszélik valamely zsidó nyelvet, vagy hogy mekkora az összetartás a népen belül?

ralf 2011.03.02. 10:37:44

Mindenek előtt fajról egyáltalán nincs szó. Ha biológiailag vesszük, ez közhely, hogy az ember egy faj a főemlősökön belül. Ha a populárisabb megközelítést vesszük (race), akkor is a zsidók kevésbé felismerhetőek a többezer éves keveredés nyomán, mit pl. a cigányok. Ráadásul egy fekete kötődésében ugyanolyan amerikai, francia, netán magyar, mint fehérbőrű társai. Szóval maradjunk a nemzetiségnél.

A zsidóság pedig nemzetiség, csak a XVIII-XIX. században, amikor lehetővé vált a társadalmi befogadás, "nevezték ki magukat" vallásnak, hiszen abban az időben egy népcsoport, amelyiknek nincs állama, értelmezhetetlen volt nemzetként.

A romungrokhoz képest annyi a különbség, hogy közülük is sokan cigánynak látszanak, úgyhogy a külvilág cigányként azonosítja őket. Egy zsidó nagy valószínűséggel nem rí ki a tömegből, ha a többséghez akar tartozni. (Kivéve ha bankár, ám akkor származástól függetlenül zsidónak nyilváníttatik :-) ) Sokan vannak, akik származásuk szerint zsidók, ám ők ezzel egyáltalán nem foglalkoznak, talán nem is tudják magukról. Egy romával , ugye, ilyesmi nemigen fordulhat elő.

Ma Izraelben héberül beszélnek, ami eleve 5-6 millió embert jelent. Ezzel a zsidók "hivatalos nyelve" a héber lett, amit a különböző zsidó iskolákban is tanítanak, nemcsak Magyarországon. Azok egy része, akik zsidóként határozzák meg magukat, keres lehetőséget, hogy legalább egy kicsit megtanuljon. Magamnak a római zsinagóga látogatásakor, és a bécsi zsidó múzeumban volt alkalmam héberül kommunikálni, ami nekem könnyebb volt, mint ha németül kellett volna.

A jiddis egy középkori német dialektuson alapuló nyelv (szóval a germán nyelvek családjába tartozik), amelyben szláv és természetesen héber elemek is vannak. A Németországban, majd onnan kelet felé vándorló (=űzött) zsidók nyelve. Magyarországon a Nyírségtől keletre, Kárpátalján, Bukovinában használták, de alighanem már csak az öregek tudnak egy kicsit. Dél-Európában és Észak-Afrikában egy hasonló kevercs volt használatban, de spanyol alapon (ladino vagy dzsudezmo), de létezett az arabnak is "zsidósított" változata. Hogy ezeket ma mennyire használják, nem tudom.

hu.wikipedia.org/wiki/Jiddis_nyelv
hu.wikipedia.org/wiki/Ladino_nyelv

Példát nem tudok mutatni, mert a jiddist héber betűkkel írják, ladinot láttam már a Wikin latin betűkkel, de most sehogysem találom.

Member · http://lehetvelem.blog.hu 2011.03.02. 11:36:32

@ralf: Érdekes amúgy, hogy a pünkösdista cigányok között sokan gondolják, hogy rokonságban állnak a zsidósággal (végülis mindkét nép "eposzában" ott van a vándorlás és a menekülés), sőt, hogy élőben is van egy cigány fiú az ismerőseim között, aki gyűjti az ilyen zsidós szuveníreket. :D

Megnéztem wiki-n a héber írást, elég ütős már maga a kiejtés is. Tehát egy írásjel funkcionálhat magánhangzóként és mássalhangzóként is attól függően, hogy a szóban hol helyezkedik el?

Érdekes, hogy emlékeim szerint Oroszországban teljesen kirekesztve éltek jiddis zsidó tömegek, ők hogyan kerültek oda? :) Mármint ha német alapú a nyelv, mit keresnek a szláv puszta kellős közepén?

Mit gondolsz, egy többségi környezetben élő, zsidó származású fiatal inkább ahhoz az országhoz kötődik érzelmileg, amelynek állampolgára, vagy inkább Izraelhez? Szoktak oda úgymond elzarándokolni?
Illetve, aki teszemazt felveszi az izraelita vallást, az már a saját generációjával zsidóként elfogadtatik, vagy azért pár generációnak még le kell mennie?

ralf 2011.03.02. 15:16:42

1. Egyfajta sorsközösség tényleg van a zsidók és a cigányok között, ha más nem,, annyi, hogy a markáns különbözés nem tett jót a népszerűségnek. Egy biztos, egy zsidótól, aki cigányellenes vagy általában rasszista sűrűbb hányásrohamok fognak el, mint a nem-zsidótól.

2. A héber nyelv jellegzetességei miatt alakult ki olyan írás, amely csak a mássalhangzókat írja (nem véletlen, hogy pl. az arab írásra is ez a jellemző). Bizonyos esetekben bizonyos mássalhangzókat használnak arra, hogy pl. egy magánhangzó helyét mutassák, de alapvetően nem elég betűket olvasni, hanem rögtön szóképeket kell.

3. Amikor a spanyolok kiverték az arabokat, velük együtt a zsidókat is elüldözték. Mivel iszlám környezetben a zsidóknak jobb sora volt, mint keresztény uralom alatt, ráadásul a megelőző korszakban az egyház elnyomta a tudományt, míg az araboknál virágzott, ez volt a középkori zsidók fénykora, így keresztény szempontból ők is az arabok híveinek számítottak.
Szóval akkor telepedtek meg Németországban, Angliában, Németalföldön, ahol aktív szerepet játszottak a polgárosodásban.
Később azonban onnan is elűzték őket, így keletre menekültek. Egy időben Lengyelországban és Besszarábiában jó helyzetben voltak. Mivel pedig eléggé elzárkózva éltek, a zsidósított német nyelvük (jiddis) megmaradt.

4. Ami a kötődést illeti, ugyanúgy mint minden más népnél, embere válogatja. Én például két évig voltam Izraelben, van, aki egy álmát teljesíti be, amikor elutazik egy turistaútra, és sokan vannak, akiknek a zsidó identitása csak a holocaustig terjed, mert a családi legendáriumból tudja, hány rokonát nem ismerte meg miatta.
Aki Izraelhez kötődik, bármikor kitelepülhet, Izrael részről ennek soha nem volt akadálya, ma meg már magyar részről sincs.
Egyébként én egészségtelennek tartom azt a fajta kötődést, mint a határontúli magyarok egy részéé, akik Magyarországhoz tartozónak érzik magukat, és nem éreznek közösséget az országuk többségi nemzetével.

5. Aki betér, azt azonosként kell elfogadni a törvények szerint. De Izraelben a rabbinátus nemigen fogadja el a külföldi betérést, mert az (főleg Amerikában) elég lájtos.

Member · http://lehetvelem.blog.hu 2011.03.02. 18:54:16

@ralf: 1. Nehezen emésztem meg jómagam is, ha egy valamely tekintetben hátrányos helyzetű csoport egy másikat pusztál előítéletből lenéz. Pl. hallottam, hogy egy bizonyos melegkörben a cigányozás ment rendesen.

2. Mindig meglepődöm, hogy milyen érdekes nyelvek vannak. Ráállítom tesómat, nyelvészkedik és a japán+finn mellé a héber csak jól jöhet. :) Akkor ez végülis hasonló a hiraganához és katakanához azzal a különbséggel, hogy emlékezned kell rá, miként is ejted az adott szótagot a szóban, mert más nem jelöli?

3. Szóval az arab világban megtanulták a modern, tudománycentrikus gondolkodást, ami okán Európában azonnal felülreprezentáltak lettek az élbolyban, ami miatt viszont irigykedni kezdtek és keletebbre zavarták őket?

4. Gondolom még a holokauszt miatt hozták, hogy a zsidók állampolgárságtól függetlenül letelepedhessenek Izraelben. Honnan állapítják meg, hogy valóban zsidó vagy? (fitymales? :D)
Úgy tudom, hogy főként a Vajdaságban terjedt el az anyaország túlzott imádata, ami a 2004-es népszavazás sikertelenségét követően sértődöttségbe ment át. Egyszer egy horvát folyóiratban is Gyurcsány-ellenes propagandába futottam, pedig horvátéknál 2002 óta ki van nyalva a popsiuk (annyira nem mint a szerbeknek, de majdnem). Okozott egy kisebb megdöbbenést, hogy az RMDSZ fórumán mennyire elutasították Vikiék gondolkodását, ezek szerint ott a Chauchesku-éra és az 1996-ig tartó áldemokrácia ellenére is felvilágosultabbak.

5. Akkor Peter Griffin-t enyhén szólva kinéznék maguk közül? :) Ha jól tudom, az izraelitákon túl mások még személyi igazolványt sem kapnak Izraelben. Vagy ez csak egy városi legenda?

ralf 2011.03.02. 20:39:58

2. Nem. Ha neked egy magyar szöveget leírnak magánhangzók nélkül, ki tudod okumlálni, mi van odaírva. Ez több mint szótag- vagy különösen képírás. Ráadásul, mondom, a nyelv rendszere számára ez az írás előnyösebb. Szerintem a máltaiban, ami tkp. egy észak-afrikai arab dialektus, csak a katolicizmussal átvették a latin betűs írást, a szóalakok közti összefüggések nehezebben áttekinthetőek.
hu.wikipedia.org/wiki/S%C3%A9mi_nyelvek

3. Miközben Európában a "sötét középkor" uralkodott, az arabok lefordították a teljes ókori görög tudományt, és ezzel megőrizték. Európába jelentős részük az arabból fordítva jutott el.

Ami a zsidókat illeti, ott a helyzet más. Mivel a zsidó vallásban nem a hit a lényeges, hanem egyfajta életmód, ahhoz, hogy az ember "Istennek tetsző módon" éljen, rengeteget kell tanulnia. Ezért a zsidóknál a legnagyobb érték a tanulás. A középkori zsidó társadalomban a vagyon mellett (és egyáltalán nem mögötte) a tanultság volt a fő tekintély forrása. És érdekes, hogy sok zsidó családban, amelyikben a zsidóságukra nem sokat adnak, megmarad az az attitűd, hogy tanulni kell. Zenére, angolra íratják be a gyereket, és adnak rá, hogy jól tanuljon. Persze ma már ez egy polgári felfogású családban származástól függetlenül természetes.

4. A holocaustnak inkább az volt a jelentősége, hogy az ENSZ megszavazta egy zsidó állam létrehozását. Viszont az alaptörvény tartalmazza, hogy minden zsidónak joga van Izraelben letelepedni, azaz elvben amint az ország területére lép és kinyilvánítja, már állampolgár is, sőt a beilleszkedés megkönnyítésére öt évig bizonyos többletjogokkal rendelkezik. (Egy ideig ezek a többletjogok akkor is fennállnak, ha egy izraeli állampolgár hosszú ideig külföldön élt, és hazatelepül. Akkor is, ha arab nemzetiségű.)
A származást dokumentumokkal lehet bizonyítani, mert a "fitymales" nem biztos. Részben mert a nem vallásos zsidók nem körülmetéltetik e gyereküket (Izraelben igen), részben mert a szétszóratásban sokan nem akartak ilyen könnyű azonosítójelet magukon. Egylébként meg a körülmetéléstől még lehet akár muszlim is.:-)

Ami a határon túli magyarokat illeti, én ugyanezt tapasztalom Szlovákiában. Az MKP-sok azért gyűlölik a legjobban a Hidat, mert "lepaktál" a szlovákokkal (értsd, szóba áll velük). Az erdélyi magyarok is normálisabbnak tűnnek, és - nem hittem volna, hogy erre valaha sor kerül - Románia európaibb és demokratikusabb állam, mint Szlovákia.

5. Elvben bárki kaphat állampolgárságot Izraelben, mint bármely más országban, csak a zsidók automatikusan megkapják, másoknak pedig ugyanúgy ott kell élniük valameddig, és kérelmezni. De hogy pontosan hogy van, azt nem tudom.

Member · http://lehetvelem.blog.hu 2011.03.03. 09:32:59

@ralf:
2. n lhszm nkd, d ltrt gy dg, mg hzzszksz, nmd?

3. Jézusom, akkor ezek szerint a zsidó felfogást vallottam eddig magaménak, csak nem tudtam róla?
Hát igen, numerus clausus és tsai, amíg a magyar polgárság kb. csak papíron létezett és aki értelmesebb magyar volt, németül vagy franciául beszélt, nem csoda, hogy bökte egyesek csőrét, hogy milyen sok zsidó orvost, jogászt termel ki a magyar felsőoktatás. Ebben a felfogásban az a különösen irritáló, hogy akkoriban (és bizonyos körökben most is) ezek szerint a magyar zsidó nem magyar. :/

3. Japánok is körülmetéltetik magukat, akkor ők lehetnek távol-keleti zsidók.. :P
Teszem azt egy olyan országban, ahol önbesoroláson alapszik a népszavazáson a nemzetiségi származás, és a zsidóság nem is számít nemzeti kisebbségnek, miként tudod bizonyítani, hogy zsidó vagy, amennyiben nem gyakorlod az izraelita vallást? Főleg mert sokan nem is mernék felvállalni, különösen ebben a jobbos érában.

A Híd-Most konkrétan egy nagyon értelmes párt, csak ők és a Vajdasági Magyarok Szövetsége merte leírni a programjában, hogy emelni kell a nemzetiségi iskolákban a többségi nyelv oktatásának színvonalát. A szlovák politikai elittel sajnos elszaladt a ló, ellenben ott is van egy masszív réteg, ami nagyon ellenzi ezt a szélsőségesen nacionalista hozzáállást.

5. Vagyis nem vérségi alapon működik. :) Amíg csak ott élek, milyen szintű jogokat biztosítanak nekem? Csak eszembe jutott Åland szigete, ahol öt évig nem kaphatsz állampolgárságot, és addig nem lehetsz vezető, közalkalmazott és nem vehetsz lakást. A fene sem akar oda költözni. :P

ralf 2011.03.03. 10:25:47

2. Valami ilyesmi, de képzeld el, hogy minden szó mássalhangzóval kezdődik (amelyek egyike néma), tehát az első betű előtt nem kell magánhangzót keresned (lhszm), és nem kerül egymás mellé két magánhangzó közvetlenül (dg). Nem véletlen, hogy a magyar írás nem így alakult :-).

3. A kultúrában is benne van a tanulás, de ugyanakkor egy hátrányos helyzetű kisebbségnek mindig többet kell letennie a sikerért. Ráadásul valóban, Magyarországon a polgárság vékony volt és német (tkp. a zsidók is inkább németül beszéltek), míg a dzsentri fiatalok még a két világháború között is inkább nyugdíjas állami hivatalnoki állásokra vágytak. A jelenlegi versenyellenes attitűdben ez is szerepet játszik, nemcsak a szocializmus.

Én például, amikor Izraelbe mentem (két évet töltöttem ott) az anyukám születési bizonyítványát vittem magammal, amit még az Izraelita Hitközség adott ki. De sajnos,. hogy az 5. pontba is belekontárkodjak, vérségi alapon működik, mert az számít zsidónak, akinek az anyja zsidó, ezért a kedvezményes bevándorlás csak rájuk vonatkozik (illetve közvetlen családtagjaikra, akik ettől - ha nem zsidók - nem számítanak zsidónak, így pl. a rabbinátusnál nem házasodhatnak, márpedig csak egyházi házasság létezik. Amikor én kinn voltam (1989-91) még így volt, nem tudom, változott-e azóta.

Szlovákia: családilag vagyok érdekelve (feleségem odavalósi), van a családnak többé és kevésbé szlovák része is, de nekem még Komáromban sem voltak rossz tapasztalataim. Igaz, már a csehszlovák korszakban is rémtörténeteket hallottam arról, hogy "tudtak magyarul, de nem voltak hajlandók megszólalni", velem meg soha nem fordult elő ilyesmi. Igaz, nekem, és a feleségemnek is, nem presztizskérdés magyarul beszélni, ha valaki nem tud magyarul, beszélünk (én inkább elgagyarászom) vele szlovákul "oszt jónapot".

Ja, még valami: Szerintem az, hogy valaki magyar, zsidó vagy magyar zsidó, legyen az ő dolga. Egy zsidót nem azért kell elfogadni, mert ő is magyar, hanem mert azt is el kell fogadni, aki nem magyar.

Member · http://lehetvelem.blog.hu 2011.03.06. 19:43:51

@ralf: Köszi a válaszokat, nagyon tanulságos beszélgetés volt számomra.

Ma okozott kisebb megdöbbenést, hogy nagy nevű (értsd: van Dr. a nevük előtt) közgazdászok is írhatnak a könyvükben komplett fejezeteket cionista összeesküvésekről. Hová jutott a világ, vagy inkább Drábik János.
süti beállítások módosítása