Mindenki a kommunista Jean-Luc Mélenchon feltörekvésében hitt, mivel iszonyatos tömegeket volt képes megmozgatni, erre Marine Le Pen alkott be.
Mi itt sírunk azon, hogy mennyire elnáculunk, Franciaországot sem kell félteni, a nacionalista/populista Nemzeti Front jelöltje szerezte meg a harmadik helyet 18%-kal. Persze a két állam helyzete egészen más, Franciaország az államnemzeti felfogás bölcsője, miután a XVII. században szépen hazavágták a kialakuló breton és okszitán nemzettudatot és az elszászi németeken túl nem is ismernek el senkit nemzetiségnek mind a mai napig, illetve nyugaton a bevándorlókat szokás utálni, különösen a közel-keletről érkezőket (Le Pen el is sütötte a halal-ellenes szlogent, a párt amúgy szigorítaná az állampolgársághoz jutást és vérségi köteléken alapuló nemzetet formálna). Ennek is persze megvan a magyarázata, a kétkezi munkás fél attól, hogy az olcsó munkaerő elveszi a munkáját, a jól keresők pedig úgy gondolják, éljen meg mindenki ott, ahol tud, nekik is sikerült. Marine apja antiszemitizmusból is jelesre példázott, ami érdekes módon a francia választóknak kevéssé jött be, de a környék szélsőjobboldali pártjai (Nemzeti Szövetség Spanyolországban és Nemzeti Front Vallóniában, Belgiumban) sokat tanultak tőle.
Ennek a fő tanulsága, hogy nagy a baj, és nem csak az, hogy a spanyol csőd közelebb van, mint a görög. Mindenki bajban van, egyre kevesebb dolgos kéz kell, mégis több embert kell eltartanunk és idegen kultúrájú emberek jelennek meg a lakhelyünkön, akik onnan menekültek, ahol még rosszabb. Fel kellene végre ismernünk, hogy ez a globális, rohanó, mindent áthálózó gazdaság, ami kevés magas pozícióban lévő egyén meggazdagodásával és biztonságával jár, hosszú távon nem működik, nem csak a bolygó felélése, hanem az emberek közérzete miatt sem. A kínai lufi hamarosan pukkan, a németek sem fogják a végsőkig vinni a hátukun az EU-t.
Utolsó kommentek