A napokban hangoskodott az internet azon, hogy a "bárki, csak a Jobbik ne" mottóval bíró "Szavazz a Jobbik ellen" csoport facebook oldalát letiltották és hirtelen ezt egy bizonyos politikai oldalon mindenki a szélsőjobb előretöréseként, a demokratikus alapelvek veszélyeztetéseként értelmezte. Most ne foglalkozzunk azzal, hogy mennyi óvodás dolog befogni a másik száját és a füle mellett ordítozni, inkább nézzük meg, hogy kik követelték anno, hogy a kuruc.infót, a jobboldali radikálisok Novák Elődhöz köthető szócsövét állítsák le. Pontosan ugyanezek az emberek.

Magyarországon az a helyzet, hogy az önmagukat demokratának vallók egy terjedelmes része nem demokrata igazán, pontosabban a saját nézeteinek határáig demokrata. Lehet így is gondolkozni, ezt antifasizmusnak hívjuk és köze nincsen a demokráciához. A demokrata ember hagyja, hogy elmondja a másik ember, amit akar és nem kiabál be a lelátóról annak ellenére, hogy kérgesre sértették a buta szavak a fülét. A demokrata mindenkinek ugyanakkora esélyt ad, mert ha valakinek az elnyomására törekszik, megszűnik demokratának lenni. Egy Trianon pólós öreg rockernek ugyanúgy szíve joga van elmondani a véleményét és akár zsidózni is egyet, ahogyan a TASZ egyik szociológus aktivistájának is jogában áll lenácizni a Jobbikot és a roma problémát az előítéletből levezetni. Egyik sem bölcs dolog, de a szólás szabadságába ez még belefér.

Fejezzük be a letiltásokat. Köszönöm.