Nem terveztem, hogy idén is sírok a Méltóság Menet kapcsán, de az interneten portyázó homofób banda már megint eszembe juttatta, mennyire furcsán kapcsolódnak az agyakban a fogaskerekek. Komolyan, az a legnagyobb baja Magyarországnak, hogy a lakosság 10%-a valamely (ártatlan) szexuális kisebbséghez tartozik? Ettől jutunk lassan csődbe, ettől van ekkora munkanélküliség, ezért mennek el a fiatalok, ezért kerülnek rossz kezekbe az állami földek, ezért individualizálódik a társadalom, ezért lesz a chipses zacskók fele levegővel teli, mert egyeseknek más az érdeklődési köre?

Jönnek a hülyébbnél hülyébb érvek, hogy az análszex undorító, amikor hány meg hány heteró vágyik rá (én nem), hogy tönkreteszik a házasság szentségét, miközben egyes melegpároktól a félrekefelő ismerősök is tanulhatnának, ahogyan a kirakatkeresztények (akik addig szeretik felebarátjukat, amíg az velük megegyező értékrendet vall és csak addig tartják be a szent igét, amíg azt látják) is tanulhatnának az ötkenyeresektől.

Gondolom most már páran elkönyveltek valami "buzivédőnek" (a "zsidóbérenc" jelző mellé dukál), pedig az a helyzet, hogy személy szerint letojom, hogy vannak, mert engem, mint egyént nem érdekel, hogy ki mikor kivel mit, az emberi teljesítménye és a társadalmi hasznossága jobban meghatározza számomra az ő értékét. Van mindig 1-2 futóbolond, aki ilyenkor flamingónak öltözik, de a heterókat sem ítélném meg egyesek poligám törekvései miatt. Amíg a nemiség ennyire fontos tényező, persze, hogy az év egy bizonyos napján ilyen feltűnően előbújnak, ez pont olyan, mint a nemzetiségi kérdés, hogy a saját területemről kiabáljak. Mindig az a kisebbség követeli a leghangosabban a jogait, akivel szemben éreztetik alacsonyabbrendűségét, ahol megvannak a léthez való jogok, ott sokszor nem hogy csendben vannak, hanem el is tűnnek.

És végezetül egy kis móka mára: