Kattints a képre!

A rendszerváltás óta nem éltünk olyan kemény időket a politikában, mint most. Mindent elleptek az üres, egymást pocskondiázó, értelmes üzeneteket, a padlást korábban elárasztó ígéreteket sem tartalmazó plakátok. A Fidesz jelöltjeit megint montázsolt emberkék veszik körül, puffog a rezsicsökkentés, a CÖF bohócos kampányt tol, az Összefogásról Szepessy pártja okán a rendkívül fantáziadúsan Kormányváltásra átkeresztelt formáció, melyet Zuschlag és Simon Gábor egyszerre tiport kb. annyit ígér, mindent vissza. Persze a Fidesz sem sokkal jobb, jól beletrafáltak a paksi kiárusító szerződéssel, hirtelen a nagy Putyin barátból Ukrajna szuveneriátásáért küzdő szomszéd lett. A Jobbik pedig kiscicás könyveket és kutyákat posztol, miközben kasztrálással és a gárdák önkéntes rendfenntartókká alakításáról beszél, furcsa kettősséggel. A szavazólapon pedig ott lesz egy raklapnyi törpepárt, melyek pár hónappal ezelőtt alakultak célzottan, hogy egyes pártok szavazótáborát aprózzák (a leghuncutabb az Együtt 2014 nevű formáció). Ebben a mocskos, visszataszító fertőben valóban szükség van már egy erőre, ami már bizonyított és továbbra sem hagyta besározni magát, hű maradt ahhoz, amire felhatalmazást kapott.

1. Az LMP rendelkezik saját programmal és ezt keresztül is viszi
Bármennyire is meglepő, a kormány úgy gondolja, a program nem lényeges, a hatalmas apparátus ellenére egy 4 éves tervet sem gazdálkodtak ki. Az igaz, hogy egy aktuális oldalt inkább az elmúlt éves teljesítménye és nem ígéretei alapján szokás megítélni, de csak arra építeni, hogy idén még háromszor csökken a rezsi, félelmetes. A Kormányváltók pedig csak a választásokra álltak össze, de programukat össze nem hangolták azon felül, hogy Orbánnak mennie kell és sok ökörségét vissza, vagyis nem valószínű, hogy a most összeállt 2009-es MSZP végül világnézetileg együtt marad, Az LMP a legfőbb kérdésekben véleményileg egységessé vált a PM kiválásával, így szavazatunkkal tudjuk, kit juttatunk be a parlamentbe.

2. Tiszta állampolgárokat juttatunk a parlamentbe
Ha valaki megnézi az LMP országos listáját, az első két helyet a két társelnök töltik be, akik az előző ciklusban is képviselők voltak, de tegyük hozzá, Schiffer András és Szél Bernadett végezte az elmúlt évek legszínvonalasabb politikai tevékenységét, amennyire a nép éppen gáláns házszabályzat ezt engedte. A lista 3-7. helyén vállalkozó, gazdálkodó, egyházi alkalmazott, lelkes környezetvédő foglal helyet, akik eddig is keményen kivették a munkából a részüket, nem évek óta becsontosodott politikusok, akiket fentről betolnak a végek aktivistáinak, hogy "nekik gyűjtötök, nektek majd jut morzsa".

3, Valóban az állampolgárokért
Akik hosszú időt eltöltenek a politikában, elszakadnak szavazóiktól és burokban élnek, ahol testőrök és más politikusok veszik körül őket, a budai villákból "képviselik" a szegény falvak lakóit. Ezek az emberek idővel már csak saját és párttársaik érdekeit látják, elsősorban aszerint beszélnek, honnan kapnak majd ők is egy szeletkét (2008-ban Gyurcsány volt atompárti és Orbán ellenezte a bővítést, ma fordítva). Mi az LMP-ben továbbra is egy-egy település életében veszünk részt (Szél Bernadett pl. Kishantos, de a közhiedelemmel ellentétben Gyűrűfűről vagy akár Felcsútról is van emberünk) és tudjuk, nap mint nap tapasztaljuk, mire volna az embereknek szüksége, nem Ákos borozójában vitatjuk azt meg.

4. Változást akarunk
Elegünk van a kétpárti dichotómiából és a szélsőjobboldal megerősödéséből. Társadalmi megbékélést, átlátható gazdaságot, személyeskedés helyett szakmai vitákkal levezényelt közéletet szeretnénk, az önkormányzatiság helyreállítását és Magyarország szuveneritásának megerősítését, a Kárpát-medence ökológiai egységének megőrzését, gazdasági összehangolását. Tiszta energiát.

Mind a 106 kerületben találkozhat velünk, erősek vagyunk.

Kíváncsiságból készítettem egy táblázatot, egyrészt teszteltem, hogy a blog.hu motorjának fejlesztői jó munkát végeztek-e (szódával elmegy, kevéssé módosítható és túl sok módosítással bugzik), illetve párhuzamot kívántam állítani jelen helyzet és az 1920-as történések közé, nyilván ez több szempontból értelmetlen, de a nemzeti érzelmek az esetek nagy részében intenzitásukban fittyet hánynak a logikára. Vagyis Kárpátalja esetében az 1920-as, Krím esetében a 2014-es állapotokat vettem mérvadónak.

Meglepően hasonló a vizsgált államhoz (Magyar Királyság és Ukrajna) való területi arányosság, illetve a többségi nemzetiség helyi aránya és az elcsatolással a többség járt jól (ha úgy értelmezzük, az ukránok és ruszinok közötti különbség elsősorban identitásbeli és vallási, nem nemzetiségi). Mindkét esetben elmondható, hogy a terület saját akaratán kívül lett vizsgált állam része, és annak akarata ellenére lett elcsatolva. Ha a nemzeti ébredés időszakától (kb. XIX. század eleje Keleten) vizsgáljuk az összetartozást, akkor az együtt töltött idő intervalluma is közel áll egymáshoz (59:50). Ha minden igaz, a mai napon Putyin rátermettsége. rafináltsága és kíméletlensége győzedelmeskedett az EU óvatoskodásával, lassú döntéshozatalával szemben, vagyis Thraszümakhosz legyőzte Szókratészt. Az orosz elnök tagadással, belebegtetéssel sunyin elérte, hogy az érdekszférájából kikerülni kívánó Ukrajnából kiszakadjon az a rész, mely többségében továbbra is az érdekszférájába kíván maradni. Erre ők is készültek, hiszen a volt ukrán rendőrség egyszerűsítve jutott útlevélhez és könnyítik a helyzetre való tekintettel az orosz állampolgárság megszerzését. Persze félhetnek a Balti Államok, hiszen náluk is jelentős orosz kisebbség él, sokszor helyi állampolgárság nélkül, illetve Kelet-Ukrajna is ficánkolni fog oroszajkú lakosságával.

A szélsőjobboldal pedig éljenez, mivel Oroszország, Magyarországhoz hasonlóan, próbálja nemzete gyermekeit visszaédesgetni, de érdekes módon Kárpátalját a többségi ukrán lakosságával visszakövetelnék, míg az orosz többségű Krím átadását helyeslik. Furcsa a mi népünk lelke, ha kettős mércéről van szó. Na megyek és kitépek pár lapot a "Győri-Szabó Róbert: Kisebbség, Autonómia, Regionalizmus" című könyvemből, mivel napokon belül már hatályát veszíti.

Az Európai Unióval szembeni kritikai hozzáállás növekvő tendenciája miatt egyre gyakrabban alkalmazzuk az euroszkeptikus jelzőt. De mitől lesz egy személy vagy párt euroszkeptikus? A jelenség fogalmi kerete meglehetősen tág, a 2014-es uniós választások közeledtével pedig egyértelművé vált, hogy az unióellenesség több a brit jelenségnél. A holland unióellenes Geert Wilders kampányának látszólagos sikere például Brüsszelt is megdöbbentette.

Euroszkepticizmus és unióellenesség

Az euroszkepticizmus összetettségét kár lenne tagadni, hiszen nem mindegy, hogy bizonyos csoportok tudás vagy irracionális félelem alapján támadnak egy európai ügyet. Az alternatív definíciók sokasága mellett azonban fontos hangsúlyozni, hogy a politikai spektrum minden oldalán találunk szkeptikusokat. A feltételezés, hogy az euroszkeptikusok mind nacionalisták és jobboldaliak, nem is állhatna távolabb a valóságtól. Ha politikai pártok szempontjából közelítjük meg a jelenséget, szintén fennáll a szkeptikus jelleg sokrétűsége: a gyakorlatban sok unióellenes tömörülésnek nem célja az EU-ból való kiválás. Az euroszkeptikusok mai fellépésének vizsgálatához szükséges az elméleti kitérő, hiszen annak ismerete nélkül könnyen csak általánosító következtetéseket vonhatunk le.

Pártalapú euroszkepticizmus

A nemzetközi szakirodalom két kiemelkedő alakja, Paul Taggart és Aleks Szczerbiak a kétezres évek elején alkotta meg a máig legelterjedtebb euroszkepticizmus-modellt. Ennek alapján az unióellenes politikai tömörüléseket két csoportra oszthatjuk: léteznek kemény, illetve puha euroszkeptikus pártok. Előbbi fő jellemzője, hogy a pártok alapvető célként tűzik ki az országok uniós tagságának megszüntetését, vagy a belépés megakadályozását. Szczerbiak és Taggart szerint kemény euroszkeptikus párt a valóságban csak nagyon kevés van. Ezzel szemben szinte minden politikai csoportosulás rendelkezik puha euroszkeptikus jellemzőkkel, azaz valamely szakpolitikai lépést másképp valósítanának meg, nagyobb figyelmet szentelve a nemzeti érdekeknek. Így máris árnyaltabb képet kapunk az unióellenes pártokról, ugyanakkor a kemény euroszkeptikusok utóbbi időben történő megerősödése hatalmas kihívást jelent az EU számára.

Több mint egy brit fenomén

A modern euroszkepticizmus képviselőinek nem kellett sokat várniuk az első győzelemre, hiszen az Európai Alkotmányszerződés 2005-ös sikertelen ratifikációja után megannyi kutató kezdett foglalkozni a jelenséggel, illetve sorra alakultak a (kemény) euroszkeptikus pártok.

Majdnem egy évtizeddel később azt mondhatjuk, hogy a szkeptikus lendület nemhogy alábbhagyott volna: 2014-et sokan fordulópontnak tekintik az „európai szuperállam” elképzelésének szempontjából. Szinte mindegyik közvélemény-kutatásban előkelő helyen szerepelnek a szkeptikusok, a polgárközeli Európa igénye pedig könnyen az eurokritikusok győzelméhez vezethet. Az unióellenes hangulat persze nem meglepő a jelenlegi politikai és gazdasági környezetben. Ilyen hangulatban szinte könnyű dolga van az euroszkeptikus tömörülések vezetőinek, ráadásul a bevándorlóellenesség, az iszlám-kérdés, vagy a gazdasági környezet bizonytalansága is erős társadalmi visszhangra lel.

Az euroszkepticizmus kapcsán fontos beszélni annak idő- és országspecifikus jellegéről. Korábban elterjedt az a nézet, hogy a britek az igazi „különutasok”: elég volt Margaret Thatcher bruges-i beszédére, vagy az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjának (UKIP) korai megalakulására gondolni. Ma már nem egyértelmű, hogy London lenne az EU méregfoga, hiszen a francia Marine Le Pen vagy a holland Geert Wilders simán labdába rúghat Nigel Farage mellett a leginkább szkeptikusok között.

Holland lendület, avagy számokkal az EU ellen

Érdemes foglalkozni a Wilders által képviselt szkepticizmussal, hiszen a Szabadságpárt (PVV) vezetőjének népszerűsége az egekben van: 2013 decemberében például a legkedveltebb holland politikusnak választották. Árulkodó, hogy a miniszterelnök Mark Rutte sehol nem volt a listán, míg az Eurócsoport elnöke, Jeroen Dijsselbloem csak második lett Wilders mögött.  

A PVV 2014-es kampánya szintén egyértelmű szándékot fogalmaz meg: a NEXIT (Netherlands’ Exit) értelmében Hollandia számára az EU elhagyása az egyetlen járható út. Annak ellenére, hogy ez elég ambiciózus cél, Wilders tökéletesen használja ki Brüsszel és az állampolgárok távolságát: nemcsak a területi hovatartozásra és a kulturális meggyőződésre épít, hanem éppúgy a gazdasági érdekekre is. Februári kampányrendezvényén magát a Nexitet is úgy definiálta, mint egy lehetőséget arra, hogy ne kelljen többé milliárdokat Brüsszelre és a „gyenge” dél-európai államokra költeni.

Az uniópárti politikusok erre nyilván úgy reagálnak, hogy a gazdasági partnerség az EU alapköve, és a kritikusok részéről bevett retorikai fogás a válságra és a mentőcsomagokra való hivatkozás. Wilders azonban nem egyszerű „hangember”: kampánya részeként ugyanis megjelentetett egy Capital Economics által hitelesített jelentést, amely számokkal igazolja a holland távozás előnyeit. A 164 oldalas dokumentum alapján – ha Hollandia legkorábban 2015-ben elhagyja az EU-t – 2035-re a háztartások jövedelme közel 10 ezer euróval, a gazdasági növekedés pedig 10-13 százalékkal lesz több. Persze hiába vannak a becslések euróban megfogalmazva, az eurózóna-tagságnak szintén véget kellene vetni az önálló monetáris politika érdekében.

A dokumentum nagy port kavart nemcsak a holland, hanem az európai sajtóban is. Uniós részről Dijsselbloem próbálta menteni a menthetőt: szerinte Wilders nem gondolhatja komolyan, hogy a hollandoknak a távozás előnyökkel járna. „Gazdasági hatalomként Hollandiának nagy felelőssége van az Európai Unióban. Nem lehet bölcs lépés a kiválás, hiszen a közös kereskedelempolitika és vámunió megannyi előnnyel jár az ország számára” – véli az Eurócsoport elnöke. Nyilvánvalóan a Nexit nem említi ezen előnyöket, mégis rendkívül népszerű a holland lakosság körében. A legújabb, februári felmérések szerint a hollandok 37 százaléka inkább elhagyná az EU-t, ami szokatlanul nagy arány egy alapító államhoz képest.

Forrás: Kitekinto.hu

Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet az ENSZ BT hétfői ülésén olvasta fel Viktor Janukovics nyilatkozatát. Ebben az állt, hogy Janukovics a törvényesség, a béke, a rend, a stabilitás és az ukrán nép megvédése érdekében kérte Putyintól a beavatkozást. Amerika ENSZ-nagykövete szerint Oroszország egy képzeletbeli fenyegetésre reagált.

Viktor Janukovics elmenekült ukrán elnök kérte arra orosz kollégáját, Vlagyimir Putyint, hogy avatkozzon be Ukrajnában – jelentette be Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet New Yorkban, a világszervezet Biztonsági Tanácsának (BT) hétfői rendkívüli ülésén. Csurkin közölte, hogy felhatalmazták Janukovics nyilatkozatának felolvasására és arra, hogy azt bemutassa a BT tagjainak. A dokumentum szerint a politikus országának „törvényesen megválasztott képviselőjeként” úgy véli, hogy „Ukrajna a polgárháború szélére sodródott”. Janukovics a nyilatkozat szerint „a törvényesség, a béke, a rend, a stabilitás és az ukrán nép megvédése érdekében” kérte Putyintól a beavatkozást. Vitalij Csurkin idézte az Oroszországba szökött Janukovicsot, aki szerint „az emberek élete, biztonsága és jogai fenyegetésnek vannak kitéve, különösen a Krím északkeleti részén”. Az orosz nagykövet által felolvasott közlemény szerint „a nyugati országok befolyása alatt nyílt terror- és erőszakcselekmények történtek”.

„Az hihetnénk, hogy Moszkva a emberi jogi főbiztos (hivatalának) gyorsreagálású ágazatává vált” – jelentette ki Samantha Power amerikai ENSZ-nagykövet a tanácskozáson, amely négy napon belül már a harmadik rendkívüli BT-ülés volt. Power közölte, hogy az EBESZ hétfő éjjel megfigyelőket küld Ukrajnába. Az amerikai nagykövet, valamint a brit és a francia ENSZ-misszió vezetője, Mark Lyall Grant és Gérard Araud egyaránt elutasította Csurkinnak az orosz beavatkozás „legitimitása” mellett felsorakoztatott érveit. Samantha Power szerint a krími orosz katonai fellépés „nem az emberi jogok védelmét szolgáló misszió, hanem a nemzetközi jog és Ukrajna szuverenitásának” megsértését jelenti. „Ez egy agressziós cselekmény, amelynek véget kell vetni” – mondta. Az amerikai misszióvezető hangoztatta: nincs arra bizonyíték, hogy az orosz vagy az oroszbarát közösségek ellen erőszakot alkalmaztak volna. „Oroszország egy képzeletbeli fenyegetésre reagál” – jelentette ki.

Ukrajna ENSZ-képviseletének hétfői közlése szerint Oroszország február 24. óta mintegy 16 ezer katonát vezényelt a Krím félszigetre. Az ügyben nem várható, hogy a BT mint a világszervezet legnagyobb hatáskörrel felruházott szerve Moszkvát elítélő határozatot fogadna el, mert Oroszország a testületben vétójoggal rendelkezik. Viktor Janukovics pénteken még úgy nyilatkozott, hogy nem fogja katonai beavatkozásra kérni Oroszországot.

Forrás: mandiner.hu

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség egy miniszterelnök-helyettesi tisztséget, valamint a környezetvédelmi és a kulturális miniszteri posztot fogja betölteni a román kormányban.

Belép a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a román kormányba, amelyben egy miniszterelnök-helyettesi tisztséget, valamint a környezetvédelmi és a kulturális miniszteri posztot fogja betölteni – jelentette be hétfőn Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.

A miniszterelnök-helyettesi és a kulturális miniszteri poszt várományosa Kelemen Hunor, a környezetvédelmi szaktárca élére Korodi Attilát javasolta a magyar szervezet. Mindkét politikus vezette már a szóban forgó tárcákat Emil Boc kormánya idején. Kelemen Hunor közölte még, hogy az RMDSZ-nek 14 államtitkára lesz.

Forrás: mandiner.hu

"Ez már nem a Szovjetunió, ez Oroszország", mondotta Wittner Mária, amikor a szájába tolták a mikrofont a paksi bővítés kapcsán, de sorra vehetnénk azokat a blődségeket, amiket ma mondanak a magukat nagy kommunistaüldözőnek vallók ahhoz képest, hogy 2008-ban még Orbán Viktor is olyan "őrültségekről" beszélt a parlamentben, hogy Magyarország a nyugathoz tartozik és mindennemű üzlet az oroszokkal politikai öngyilkosság (csoda, hogy ilyen gondolatok után nem hívtak rá orvost azonnal). Tegyük fel, hogy Viktor rajongóbázisa azt kukorékolja, amit a nagy vezető, ebben nincsen semmi meglepő, amikor az egész párt egyetlen személyre épít. De nem lehet elmenni szó nélkül az mellett, hogy már a szélsőjobboldal képviselői, rajongói is az alábbi mantrahármasban gondolkoznak:

-Otthont a kóbor kiskutyáknak, szélessávú internetet minden háztartásba és más cukiságok

-Kasztráljuk a pederasztákat és a gárdából csendőrséget faragunk, mert még mindig tökös legények vagyunk

-Az oroszok foglalják el csak a Krímet, elvégre orosz terület, amúgyis az ukrán nacionalisták nácik meg a nyugat is haldoklik.

Szóval van egy kőkemény téma, amiben a szélsőbaloldal és a jobboldal egyetért, miközben a szocialista utódpárt (még különösebben Gyurcsány vagy Fodor pártja) egyre inkább szabad kapitalista elveket vall (igaz, Mesterházy próbált némi balos vonalat visszahozni), de utóbbiakkal most ne is foglalkozzunk, mert a magyar néplélek egy jelentős törése jelenleg a jobboldalon van.

Az nyilván senkit nem érdekel, hogy Putyin megígérte 2011-ben, a harmadik ciklusában létrehozza az Eurázsiai Uniót, illetve, hogy egyes településeken pártja 140%-át vitte a szavazatoknak, vagy hogy jó szovjet módra megsemmisítenek minden ellenzéket, a bíróságot a kormány alá rendelte és most már csak azok az oligarchák élnek gazdagon, akik a kormányhoz hűek (OK, nem nagy szám, erre Viktor is képes volt), a külföldről bármilyen forrást kapó társadalmi szervezeteket ügynököknek nyilváníttatta, a rendőri fellépéseik brutálisak.

De akkor miért is népszerű ennyire idehaza Putyin? Egyszerűen, mert férfias. Nem iszik, cselgáncsozik, vadászik, vadászrepülőt vezet, az ellenfeleit megrágja, lenyeli és kisz@rja, a feministákat, melegeket megvereti, a zsidókért sincs túlzottan oda, nem demokrata és nyíltan meri kritizálni a Nyugatot. A legtöbb jobboldali számára a férfi nem lehet holmi mimózalelkű óvatoskodó jogvédő, a férfi az, aki önként besoroztatja magát, a  háborúban szerez két fejlövést, majd hazafelé puszta kézzel széttép egy medvét, otthon magáévá teszi az asszonyt és csak másnap megy saját lábán a kórházba, hogy esetleg lássák el a sérülését. Putyin pedig ennek a tökéletes ideálja, erős kezű, határozott és semmi érzelem nincs az arcán, különösen amióta plasztikáztatja magát.

Persze abba senki sem gondol bele, hogy Európa második legnagyobb területű államát is hitellel és gázzal kényszerítette térdre a nagy vezető, majd már területi integritását is veszélyezteti, közben a Nyugat, a NATO tehetetlen (hiszen a vérontást többnyire Nyugat-Európában elítélik (USÁ-t direkt nem írtam), Keleten meg a hétköznapok része) és egyetlen fegyverdördülés nélkül az 1954-ben átadott Krím, az orosz trójai faló visszakerül az adományozóhoz, mert hát a flotta mégis csak a Fekete-tengeres állomásozik és a Dnyeszter menti szakadárokkal sem ártana megtartani a jó kapcsolatot. Nálunk mi lenne, ha a kedves vezetőt szépen megpuccsolná és bábkormányt állítana, esetleg a kedves vezetőt bábosítaná tovább? Kiderülne, hogy el kell nyomni a túlburjánzó nacionalizmust (egyszer ezt Révay már eljátszotta az 40s évek végén), be kell tiltani a kotnyeleskedő ellenzéket, kötelező oroszoktatást bevezetni és eltörölni a megosztó, nemzetellenes latin betűket, a Nyugat utolsó martalékait. Aztán lehet majd ujjongani, hogy megvédtük Magyarországot, nem lettünk EU-gyarmat.

Tömegesen megindultak vasárnap a kárpátaljai magyarok Magyarország felé az ukrán határon – ezzel az információval hívta éjszaka az Indexet Tiszabecsről a Jobbik parlamenti képviselője, a mátészalkai Apáti István. A képviselő azt mondta, nem hivatalos tájékoztatás szerint ma körülbelül ezer ember lépett át a tiszabecsi határátkelőhelyen, ami ötszöröse az átlagosnak.

A tiszabecsi határőrségtől telefonon megerősítették az Indexnek, hogy vasárnap nagyobb forgalom volt, mint szokott. Hivatalos választ azonban nem adtak, azt mondták, csak a határrendészet sajtóosztálya adhat napközben. A szabolcsi rendőrség sajtóügyeletese kérdésünkre azt mondta, hogy csak a belügyi sajtóosztály válaszolhat ilyen kérdésre.

Apáti szerint nagyrészt 18-45 év közötti férfiak jöttek át a sorozástól tartva. Pánikszerű menekülésről beszélt, neki azt mondták, azért jönnek, mert nem akarnak részt venni egy háborúban, amihez semmi közük sincs. Jöttek autóval és gyalog is, mondta telefonon kérdésünkre.

Apáti telefonos tájékoztatása szerint az átmenekülő emberek nagy része talált szállást magának, de Tiszabecsen az éjszaka folyamán próbálnak elhelyezni még körülbelül száz embert. Apáti az egyik csoportról fotót is küldött, ahogy egy éjszakai presszónál várakoznak.

Vasárnap éjjel arról is érkezett hír, hogy  Beregszászon pánik tört ki a kárpátaljai magyar közösségében az ukrajnai mozgósítás elrendelésének kijevi bejelentése után. Az ottani polgármester szerint nincs okuk aggodalomra a kárpátaljai magyaroknak, mert sem a megyében, sem pedig Beregszászon nem folyik mozgósítás.

A helyszínen tartózkodó jobbikos képviselő szerint láncreakció indulhatott el a határ túloldalán, mert a hírek ugyan nyugalomra intik az embereket, de ők félnek. Az tény, hogy hatszáz önkéntestsoroztak be vasárnap a Kárpátalján, de a katonaság azt mondja, egyelőre nincs szükség több önkéntesre.

Vasárnap azt az ennek a jelentésnek ellentmondó hírt közölte az ukrán határőrszolgálat, hogy nem növekedett az ország határátkelőhelyein a kiutazó ukránok száma, az megfelel az átlagosnak. A jelentés szerint az elmúlt 24 órában az ukrán határőrök nem észleltek megnövekedett forgalmat, de korábban orosz médiumok is azt jelentették, hogy az ukránok tömegesen hagyják el országukat és keresnek menedéket külföldön.

Forrás: Index.hu

„Szigorúbb volt az orosz álláspont az ukrán kérdésben. A kormányok tudni sem akartak arról, hogy egyáltalán van ukrán kérdés; tagadták, hogy az orosz és ukrán nép között akkora volna a nyelvi vagy éppen faji különbség, hogy e különbség alapján az ukránoknak külön tartományi berendezkedésre bármiféle jogcímük lehetne.”

A fenti sorokat Dr. Lukinich Imre jegyezte le Szekfű Gyula „A magyarság és a szlávok” című könyvében még 1942-ben, a cári Oroszország álláspontjáról. Ennek tükrében nem lep meg, hogy ma is a neveletlen kisöccs szerepébe kényszerítik Ukrajnát.

Véres zászlót taposok a sárban,
Imént ejtette el halott társam.
Puska dördül, lehull a pajzs,
Koromban reszket megannyi arc.

Lelkes fiatalok, tegnap még padban,
Ma vérük hullik, esnek el harcban,
Orvos lett volna, vagy mérnök tán,
Ma nincs más, halotti bizonyítvány.

Idősek, kik jól ismerték,
A félelmetes agyarú tajgai medvét,
Ha rágondolnak, keserg a gyomor,
Ne feledd soha a Holodomort.

Fél az ukrán, s a tatár sem jár,
Krímben idegen zászló lobog már.
Forradalmár tudja, ha égre néz,
Csontig hatol majd az orosz tél.

Természetesen tudvalevő, hogy a Krímben állomásozó orosz csapatok nyomása meghatározó, de az ideiglenes elnök megfogta a korábban hangoskodó Szvoboda javaslatát. Nálunk 3 000 000 000 és tüntetéssorozat sem elég a meggondoláshoz. 

Az ukrán rendőrség teljes állományát készültségbe helyezték, miután csütörtökre reggel ismeretlen egyenruhás fegyveresek elfoglalták a Krími Autonóm Köztársaság parlamentjét az ukrajnai Szimferopolban. Az azonosító jel nélküli egyenruhát viselő fegyveresek egyelőre nem terjesztettek elő követeléseket.

A rendőrség körbevette a terület minisztertanácsának is helyet adó épületet, és lezárta a környéket.

A Guardian beszámolója szerint a fegyveresek fekete-narancssárga szalagot viseltek (a Szent György-szalag  a 2. világháborús orosz győzelem szimbóluma), és kitettek egy feliratott is, miszerint “A Krím: Oroszország”.

Egy újságíró kérdezni próbált tőlük, amire mindössze egy fénygránáttal válaszoltak.

A parlament épülete előtt, aminek bejáratát elbarikádozták, úgy száz rendőr gyülekezik. Az utcák üresek.

Arszen Avakov ukrán ügyvezető belügyminiszter a Facebookon közölte: az intézkedés és az épület köré a rendfenntartók által vont kordon célja megakadályozni egy vérfürdőt a civil lakosság körében, továbbá azt, hogy az események fegyveres összecsapássá fajuljanak.

“A provokátorok akcióba léptek” – írta Avakov, aki szerint “higgadtan kell viszonyulni a történtekhez”.

A Krím Ukrajna egyetlen olyan része, ahol az orosz származúsű lakosság van többségben. Itt állomásozik Oroszország Fekete tengeri flottájának egy része. A terület a Janukovicsot követő rendszer elleni ellenállás utolsó bástyájának számít.

Forrás: 444.hu

Erről decemberben már értekeztem röviden, hogy ez a terület később a civakodás fő központjává válik.

A baloldali összefogás jelöltjének nincs magyarországi lakcíme, ezért ahhoz hogy választó és választható legyen, kérnie kellett volna felvételét a névjegyzékbe. Mivel ezt Balogh Artúr nem tette meg, nem indulhat a választáson – tájékoztatta a Hír TV-t a Nemzeti Választási Iroda.

Balogh egyébként csak a lista 106. helyén szerepelt, visszalépésével 198-an maradtak az Összefogás listáján. Az MSZP Roma Tagozatának elnöke nemrégiben azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy blogján arról értekezett: a cigányokra nem vonatkoznak a törvények, így például jogosan lopnak. A blog azóta el lett távolítva. (mandiner.hu)

Balogh Artúr arról volt híres, hogy ahol megjelent, jellemzően blog.hu-n, sértő és rasszista megjegyzéseket tett gádzsókra, majd miután kiprovokálta, hogy elküldjék a búsba, megjegyezte, hogy minden magyar ember rasszista és érik a bosszú. Nála többet senki nem rombolt a roma ügyben és neki is komoly felelőssége van a Jobbik megerősödésében.

Minden lehetséges fórumon szorgalmazni fogják, hogy az uniós társulási szerződésről szóló tárgyalások újranyitásakor legyen szempont, hogy új törvény szülessen a kisebbségek nyelvhasználatáról. Felszólították a többi pártot is, hogy lépjenek fel annak érdekében, hogy Ukrajnában betartsák a kisebbségek jogait.

Az LMP minden lehetséges fórumon, köztük az Európai Parlamentben is kezdeményezi, hogy az uniós társulási szerződésről szóló tárgyalások újranyitásakor fordítsanak különös figyelmet arra, hogy Ukrajnában új törvény szülessen a kisebbségek nyelvhasználatáról – mondta keddi, budapesti sajtótájékoztatóján a párt EP-listavezetője. Meszerics Tamás felhívta a figyelmet, hogy az ukrán parlament, a Verhovna Rada az első intézkedései között visszavonta a kisebbségek nyelvhasználatáról szóló törvényt. A politikus azt mondta, hogy a jogszabály nem volt tökéletes és nem is nagyon tartották be, de visszavonása jelentős visszalépés, ami súlyosan fenyegeti a kárpátaljai magyarok érdekeit.

A magyar kabinetnek alkotmányos kötelezettsége a határon túli magyarok érdekeinek védelme – jelentette ki. Az LMP véleménye szerint Orbán Viktor kormánya viszont nincs abban a helyzetben, hogy jelentős befolyást tudjon gyakorolni a szomszédos ország történéseire. Úgy fogalmazott: mindegy, hogy miniszterelnök szándéka szerint vagy attól függetlenül alakult így a helyzet, de a paksi bővítés miatt a világ számára úgy néz ki, „hogy Magyarország miniszterelnöke közelebb lépett Putyin rendszeréhez és így elveszítette a lehetséges befolyását az ukrajnai eseményekre”.

Az LMP nevében egyúttal felszólította a jelentősebb európai befolyással rendelkező pártokat, hozzájuk hasonlóan lépjenek fel annak érdekében, hogy a kisebbségi jogokat Ukrajnában is tartsák be.

Forrás: mandiner.hu

Kissé megdöbbentette a már-már francia forradalmi mámorban úszó nyugatot, hogy Janukovics hatalmának megdöntését követően az ellenzék (és a maroknyi kormánypárti képviselő) a Radában nem csak a 2004-es alkotmányt állította vissza, hanem az 1989-es nyelvtörvényt is, mely nem ismer el regionális nyelvhasználati jogokat (Eddig 10% felett kétnyelvűvé vált a régió, a magyarok esetében Beregszász, bár a gyakorlatban ez alig érvényesült, inkább Krím tekintetében érdekes a helyzet. Azt már nem mondom, hogy Románia mi jogon aggódik, amikor kisebbségpolitikában nehezen tekinthető európainak). Oleh Tyahnyibok, a szélsőjobboldali Szvoboda (Szabadság Párt) vezetője szerint a nyelvtörvényt nem demokratikusan fogadták el, ezért újat kell alkotni (ők korábban a kárpátaljai pártokat kívánták kizárni a választásokból, amiért magyar nyelven hirdetnek). Közben Pravij Szektor ellenőrző pontokat állít fel, hogy semmi esetre se jussanak fegyverek az ellentüntetőknek, akik esetleg támogatnák az amúgy kormánypárti vezetést, hiszen Ungváron még mindig nem teljes a béke. Érdekes látni, hogy egy radikális csoport együttműködik a rendőrséggel, ez olyan, mintha nálunk a gárda és a rendvédelmisek nem csak a gáton barátkoznának, hanem együtt járőröznének.

Amit írok, egy elmélet, talán kissé Jászi Oszkáros. Jelenleg az ukrán nacionalisták célja, hogy elszakadjanak az oroszoktól (ami pénzügyileg kissé bajos, olyasmi, mint az IMF - Fidesz konfliktus volt) és eddig sem vitték túlzásba a racionális mérlegelést (sokallta több tüntető halt, mint rendőr) annak tekintetében, hogy az oroszok meddig tűrnek (gazdasági, majd területi zsarolás), a szélsőjobb is beilleszkedett az áldozatszerepbe és számított a nyugat támogatására. Jelen esetben az orosz fél egyetlen zsarolási lehetősége a krímiek kivételes helyzetének megszüntetése (amit persze nem hajtanának végre, de a vészterhes időkben hatásos lehet), míg Kárpátalja ezért cserébe megkapná, amit 1918-19-ben, valamint 1938-ban ígértek neki, az autonóm státust (mind magyarok, mind ruszinok esetében). Ezen lehetőség esetében a magyar fél kiengesztelődne (akár a hazai szélsőjobb is, még a Magyar Hajnal is kiegyezik az autonómiával, mint minimummal) és az új kormánnyal szövetséges hangot venne fel, valamint a nyugati fél sem tekintene tovább gyanakvással a szélsőjobb által eléggé befolyásolt Ukrajnára. Ez utóbbi pedig érdeke, mivel amennyiben az utcán eddig együtt tüntető tömegek (afgán menekültek, feministák és meleg aktivisták, nacionalisták, fiatalok, vagyis mindenki, aki Janukovics fényűzésének kárvallottja volt) egymás ellen fordulnak, akkor mind a kormánypárt hívei keleten, mind az oroszok lehetőségek kapnak Janukovics hatalmának visszaállítására.

Az LMP az Alapító Okiratában foglaltaknak megfelelően elismeri a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó állampolgárok és közösségi szervezeteik jogát az őket érintő döntések meghozatalában és végrehajtásában való részvételre a modern Európában érvényesülő alapelvek (szubszidiaritás, lokalizmus, regionalizmus) alapján. Ugyanezen elvekre és a határokon túl élő magyarsággal való szolidaritásunkra alapozva jogosnak tartjuk és támogatjuk a szomszéd államokban élő magyar közösségek önkormányzati törekvéseit egyéni, helyi és regionális szinten egyaránt. A határokon túl élő magyarság a magyar nemzet alkotórésze, ezért az anyaország és a határokon túl élő magyarság közötti kapcsolatot a szolidaritás, a kölcsönös tisztelet és az egyenrangúság alapján kívánjuk alakítani.

Valljuk, hogy a magyar állam és a magyar társadalom fontos feladata a határokon túli magyarság önazonossága megőrzésének segítése, a nemzeti nyelv és kultúra művelésének támogatásával. Az LMP ezekre az elvekre alapozva támogatta a külhoni magyarok magyar állampolgárságát. Kiemelt feladatának tekinti a szomszédos országokban élő magyar politikai és civil közösségekkel való kapcsolatok építését és ápolását az azonos közelség elvét alkalmazva. Fontosnak tartja, hogy a magyar állam és a mindenkori kormány a költségvetés helyzetének függvényében nyújtson kiszámítható támogatást a magyarság megmaradását szolgáló alapítványok, civil szervezetek, szociális és kulturális intézmények fenntartásához, és nyújtson projekt alapú támogatást tartalmi munkájuk végzéséhez, továbbá a magyar történelmi emlékhelyek megőrzésére, szükség szerinti felújítására. Az LMP támogatja a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok, a kölcsönös előnyök alapján történő szélesítését − különös tekintettel a Székelyföldre, Csallóközre, az észak-bácskai és bánáti területekre −, valamint a határ menti területfejlesztések összehangolását. A gazdasági, kulturális és civil együttműködés hatékonyabbá tételére a már meglévő testvérvárosi kapcsolatokat eddiginél lényegesen jobban kell kihasználni. Ennek érdekében szükséges élni minden uniós és hazai erőforrás bevonásával.

Az LMP a határontúli magyarok autonómia törekvéseivel egyetért és vállalja ennek képviseletét a haza és az európai politikai színtéren. Meglévő nemzetközi kapcsolatait kihasználja, különös tekintettel az európai zöldek pártcsaládjára, hogy Székelyföld területi autonómiájának biztosítása érdekében megnyerje támogatásukat. Az LMP a Kárpát-medencét egy földrajzi és természeti egységnek tekinti és érdekelt abban, hogy szoros együttműködés alakuljon ki hazánk és a környező országok között, kiemelten a vízgazdálkodás, a környezetvédelem és az infrastruktúra fejlesztésének területén, továbbá ifjúsági és kulturális programok kapcsán. Meggyőződésünk, hogy a határon túl élő magyarok támogatása és részükre az autonómia különböző formáinak biztosítása nem gyengíti, hanem erősíti a szomszédos országok stabilitását és hozzájárul a jószomszédi kapcsolatok tartós megalapozásához.

Kárpátalján mindenkit átvizsgálnak

Megbízhatóan ellenőrzi az Ukrajna belsejéből Kárpátaljára vezető utakat a Kárpátok hágóin a kárpátaljai rendőrség a helyi önvédelmi osztagok tagjainak és az egykor Afganisztánban szolgált veteránoknak a közreműködésével – mondta hétfőn Vaszil Varcaba tábornok, a Kárpátalja megyei rendőrség parancsnoka.

Az LMP minden lehetséges fórumon, köztük az Európai Parlamentben is kezdeményezi, hogy az uniós társulási szerződésről szóló tárgyalások újranyitásakor fordítsanak különös figyelmet arra, hogy Ukrajnában új törvény szülessen a kisebbségek nyelvhasználatáról – mondta keddi, budapesti sajtótájékoztatóján a párt EP-listavezetője.

Meszerics Tamás felhívta a figyelmet, hogy az ukrán parlament, a Verhovna Rada az első intézkedései között visszavonta a kisebbségek nyelvhasználatáról szóló törvényt. A politikus azt mondta, hogy a jogszabály nem volt tökéletes és nem is nagyon tartották be, de visszavonása jelentős visszalépés, ami súlyosan fenyegeti a kárpátaljai magyarok érdekeit.
A magyar kabinetnek alkotmányos kötelezettsége a határon túli magyarok érdekeinek védelme – jelentette ki. Az LMP véleménye szerint Orbán Viktor kormánya viszont nincs abban a helyzetben, hogy jelentős befolyást tudjon gyakorolni a szomszédos ország történéseire. Úgy fogalmazott: mindegy, hogy miniszterelnök szándéka szerint vagy attól függetlenül alakult így a helyzet, de a paksi bővítés miatt a világ számára úgy néz ki, “hogy Magyarország miniszterelnöke közelebb lépett Putyin rendszeréhez és így elveszítette a lehetséges befolyását az ukrajnai eseményekre”.
Az LMP nevében egyúttal felszólította a jelentősebb európai befolyással rendelkező pártokat, hozzájuk hasonlóan lépjenek fel annak érdekében, hogy a kisebbségi jogokat Ukrajnában is tartsák be.

Janukovics hatalmának felszámolása után a nemzetiségi kérdéssel kezdett foglalkozni az ukrán parlament. Első lépésként eltörölték a 2012-es nyelvtörvényt, amely minden olyan régióban engedélyezte a kisebbségi nyelvhasználatot, ahol a kisebbség részaránya meghaladja a tíz százalékot. Így lehetett a magyar hivatalos regionális nyelv a kárpátaljai Beregszászon (más kérdés, hogy a gyakorlatban nemigen működött)

A nyelvtörvény elsősorban az ukrán nacionalistákat zavarta, akik az orosz szeparatizmus eszközének tartották azt. Ukrajna keleti és déli területein jelentős számban élnek magukat orosznak vallók – a Krím-félszigeten többségben is vannak -, az oroszajkúak pedig többségben vannak. Az ukránok jelentős része amúgy kétnyelvű. (MTI)

Oleh Tyahnyibok, a szélsőjobboldali Szvoboda vezére szerint a nyelvtörvényt azért kellett eltörölni, mert súlyos törvénysértés árán fogadták el 2012-ben. Ígéretet tett rá, hogy hamarosan egy új, mindenkit kielégítő nyelvtörvényt dolgoznak ki.

Forrás: 444.hu

Timosenko szabad (bár a tömeg nem tartja őt hiteles politikusnak), Janukovics pedig a Régiók Pártja mekkájában, jó eséllyel Harkovban agitál, miután eltávolítását puccsnak tartja. A Krími Tartományi Parlament ma reggel összeült, ami sok jóra nem enged következtetni. Putyin még tegnap telefonált Obamának, hogy a helyzet rendezésébe nem venné zokon, ha bevonná. És ott van a Jobb Szektor, aki nem biztos, hogy beszolgáltatja majd önként a fegyvereket, amiket zsákmányoltak a rend erőitől.

Vagyis a béke és a megoldás még nagyon messze, előrehozott választást tűztek ki májusra és visszaállították a 2004-es alkotmányt, de ezzel közel sincs vége, csak most kezdődik igazán. Nem vagyok Ukrajna szakértő, de mint a kárpát-medencei béke és együttműködés feltétlen híve aggodalommal töltenek el az ott zajló események. A keleti megyék kizárt, hogy elfogadnának egy olyan országot, mely kapcsolatait (és a hitelezést) megszakítja Oroszországgal, a nyugatiak és a szélsőjobb pedig továbbra sem kér az oroszokból. Ez továbbra is egy puskaporos hordó, ami nehezen hiszem, hogy tartani lehet májusig, túl sok érdek feszül egymásnak és a nyugati oldalon is megszűnt a zsidókat, melegeket, feministákat és szélsőjobboldaliakat összekötő cél, Janukovics eltávolítása.

Kívánok a tüntetőknek békét és nyugalmat, részvétet a gyászban és kemény büntetést a felelősöknek.