Február közepén jelenik meg az LMP választási programja, amely többek között új földosztást is tartalmaz - mondta Schiffer András társelnök hétfői jelöltbemutató sajtótájékoztatóján, Székesfehérváron.

Schiffer András hangsúlyozta, hogy 25 évvel ezelőtt "a zöldbárók és a szegfűs oligarchák által kialakított birtokrendszer" jött létre, amelyből most részt hasított a Fidesz. Jelezte azt is, hogy kellő támogatottság esetén minden földpályázatot felülvizsgálnak az elmúlt 15 évből, mert "nem kérünk sem Benedek Fülöpből, sem Mészáros Lőrincből". Terveik között említette az ökológiai mezőgazdaság elterjesztését, a helyi termelők piachoz juttatását. Meg kívánják erősíteni a szövetkezeteket és valódi plázastop bevezetésével megélhetést szeretnének biztosítani a kistermelőknek - mondta.

A párt Fejér megye 1-es számú választókörzetében Bialkó László Gergelyt indítja. A tősgyökeres székesfehérvári újságíró országos napilapok munkatársaként dolgozik. A 2-es választókörzetben Kalmár András a párt jelöltje, aki pedagógus végzettségű, jelenleg azonban egy kőszárhegyi, komposztálási technológiákkal foglalkozó cég projektmenedzsere. Az LMP jelöltje a 3-as választókörzetben Varga György, aki az 1980-as évek eleje óta vállalkozó és több cikluson keresztül volt Felcsút független polgármestere. A megye 4-es választókörzetében Illéssy István szociológus indul, aki a rendszerváltó parlamentben az MDF-frakció tagja volt, majd később rövid ideig politizált az MDNP-ben is.Fejér megye 5-ös körzetében a megyei elnököt indítja a párt. Szatmári Ildikó könyvelőként és rendezvényszervezőként dolgozott korábban.

Forrás: Inforadio

Federico Lombardi SJ a szentszéki szóvivő megerősítette, hogy a pápa ökológiai témájú dokumentumon dolgozik. François Hollande francia elnök a Szentatyával való találkozóját követően adott nyilatkozatában kijelentette, hogy Ferenc pápa ökológiai témával kapcsolatos dokumentum írásába kezdett, amelyet Lombardi is megerősített.

„A cél egy enciklika készítése, amely jelenleg kezdeti fázisban van, ezért még korai a dokumentum megjelenésének lehetséges időpontjáról nyilatkozni. Azt elmondhatjuk, hogy Ferenc pápa jelentős hangsúlyt kíván fektetni az ember ökológiája témakörre” – mondta a szentszéki szóvivő.

Forrás: Vatikáni Rádió/Magyar Kurír

A budapesti József nádor téren gyülekezett az LMP, hogy a paksi atomerőmű orosz bővítése ellen tüntessen. Az Éljen a szabadság, éljen a haza! címmel hirdetett eseményre 200-250 fő ment el.

Az elsők között szervezett tüntetést a Lehet Más a Politika (LMP) párt a paksi atomerőmű orosz bővítése ellen. Az LMP korábban kérte Németh Lászlóné fejlesztési minisztert, hogy vegyen részt egy nyilvános vitán, de Németh nemet mondott. Ezután a párt aláírásgyűjtést kezdett a parlamenti képviselők között, azért, hogy az Országgyűlés tartson vitanapot az erőmű bővítéséről. Ezt azonban sem az MSZP-s, sem a DK-s képviselők nem írták alá.A József nádor téren este 7 óra után helyszíni tudósítónk szerint körülbelül 150-en lehettek . Sokan érkeztek transzparensekkel. „A birodalom visszavár – kösz, de nem” vagy „Nem leszünk orosz gyarmat” – felirat volt olvasható néhány táblán.

A tömeg este fél nyolcra 200-250 főre nőtt. A hideg miatt a hangosítás is késett körülbelül 15 percet. Szél Bernadett és Schiffer András társelnökök mellett az Európai Zöld Párt egy tagja, Matthias Köchl is jelen volt. Az LMP zöld alternatívákat ajánl az atomenergia ellen, Köchl pedig felhívta a figyelmet arra is, hogy egy olyan kis országban, mint Magyarország, egy baleset egy atomerőműben óriási veszélyforrás, amely az egész lakosságot érintheti. 

Köchl saját példával jött elő: negyven évvel ezelőtt Ausztriában az emberek megakadályozták, hogy felépüljön egy atomerőmű és azóta sem épült egy sem. Utána Szél Bernadett beszélt, aki kiemelte: a 21. században az országok gazdasági versenyképessége és jövője arról fog szólni, hogy hogyan állítjuk elő az energiát. Köchl és Szél is kiemelték, nem egyszerűen az orosz-magyar megállapodás ellen tiltakoznak, hanem az atomenergiát eleve nem helyeslik. Helyette a jövőben, a zöld, megújuló energiaforrásokat helyeznék előtérbe.

Szél Bernadett a VS.hu kérdésére elmondta: továbbra is gyűjtik az aláírásokat a parlamenti vitanaphoz, amelyhez várják az MSZP-s és DK-s képviselők aláírását. Szél elmondta, „Gyurcsány Ferencnek számot kell adnia arról, hogy az ő kormányzása alatt már készült egy országgyűlési határozat a paksi atomerőművel kapcsolatban, amellyel most Orbán Viktor fügefalevélként takarózik”. De ezzel együtt az LMP társelnöke szerint fontos elmenni minden, a paksi bővítés ellenes megmozdulásra, így az Együtt-PM jövő vasárnapi demonstrációjára is.

Forrás: VS.hu

Kelet-Európában több évtizede az energetikában dolgozó, neve elhallgatását kérő párttársam véleménye szerint megújuló energiaforrások kiaknázása mellett gázerőművekkel volna átmenetileg kiváltható az energiaigény, mivel a közhiedelemmel ellentétben az atomerőművek megépítésekor és fenntartásától eléggé lazán veszik a biztonsági előírásokat. 

Egy nemzedék alatt kétnyelvű tartománnyá tenné a németországi Saar-vidéket a helyi kormány, a Franciaországgal és Luxemburggal határos vidéken a francia nyelvet honosítják meg.

A konzervatív CDU és szociáldemokrata párt (SPD) közös kormányának kedden bejelentett tervei szerint a német mint hivatalos nyelv és az oktatás nyelve mellett 2043-ig általánossá teszik a franciát az élet minden területén. A közoktatásban az általános iskola első osztályától kötelező lesz a francia nyelv tanulása, a közszolgálati állások betöltésénél pedig feltétel a francia nyelv ismerete, és bizonyos állami állásokra francia állampolgárok is jelentkezhetnek majd.

Ösztönzik a testvérvárosi kapcsolatok fejlesztését és elindítanak egy kormányzati portált, amely a tartomány francia kapcsolataival foglalkozik, míg a gazdaságban kezdeményezik német-francia ágazati hálózatok, klaszterek kialakítását.

Az úgynevezett Franciaország-stratégia célja, hogy Saar-vidék „a Németországhoz vezető híd és Franciaország kapuja” legyen – áll a közleményben. A tartomány jelenleg is Franciaország első számú partnere Németországban - emelték ki, megjegyezve, hogy egyik tartományban sem tanulnak olyan sokan franciául, mint a Saar-vidéki iskolákban, és igen szoros a gazdasági együttműködés is, például a helyi cégeknél csaknem 20 ezer francia munkavállaló dolgozik.

Az alig egymillió lakosú Saar-vidék a tartományi rangú városok – Berlin, Bréma és Hamburg – után a negyedik legkisebb német tartomány. Az egykori bányavidék lakossága csökken, viszonylag magas a munkanélküliség és nagy a közadósság. A kormány gazdasági élénkülést vár a Franciaország-stratégiától.

Forrás: mandiner.hu

Német megszállás igen, Marx nem. A kampánynak és saját céljainak ideológiáját mindig alárendelő, nemzeti mázban tetszelgő Fidesz az atommutyiról most éppen szobrokkal próbálja elterelni a gyanút és lekötni az újságírók, bloggerek figyelmét.

Egyik oldalról hirtelen kiemelt beruházás lett egy Gabriel arkangyallal mortal kombatozó birodalmi sas képe, amivel éppen mosdatni próbálja a magyarok felelősségét hőn szeretett kormányunk. Több oldalról visszás a dolog. Nehéz mai szemmel, ekkora időtávlatból megítélni, hogy egy már 10 éve antiszemita és Trianon-revízió lázban égő ország kormányzójaként milyen teher van a vállunkon, látva, hogy az ellenálló Ausztria miként végezte, hogy a zsidóság kiszolgáltatása (amiről ma már "tudjuk", hogy idegenrendészeti eljárás volt) nem volt e túl nagy ár Észak-Erdélyért, Kárpátaljáért és a Felvidékért, valamint a Vajdaság egy szeletéért, de hogy mi áldozatként tetszelegjünk a gonosz németek előtt, miközben mind a politikai filozófia, mind a területi érdek a németekhez kötött bennünket (külön vicces volt, hogy a velünk szövetségesek felé voltak területi igényeink és ezzel szemben a németektől biztosítást kértek). 

Hogy nemzeti kormányunk még nemzetibb legyen pedig Rétvári Bence szerint a Corvinus-ról el kell tűnnie a Marx szobornak, mert kommunista és antiszemita. Marx a kapitalistákat és nem a zsidókat támadta, önemancipációjukat sürgette (ez világszerte zajló folyamat volt), mivel az emberek teljes egyenlőségében hitt. Értelemszerűen a gyári munkás és értelmiségi zsidókat nem kárhoztatta, de a hitelezőket és nagytőkéseket igen. Az ő kommunizmusa pedig más kommunizmus volt, nem egy megvalósult diktatúra, hanem egy ingatag utópia, aminek megvalósulására sem akkor, sem ma nincsen reális esély, de gondolatai nagyon is aktuálisak, amikor éppen ez a feudalista rendszer épül újjá urambátyámokkal és Döbrögikkel, mint akkoriban.

Hagyjuk a szobrokat, beszéljünk a lényegről, Kiknek, miknek lesznek unokáink a gyarmata? Kiknek áll érdekében, hogy felhúzzunk még egy dupla erőművet és az agyunkat? Miért akarunk atombirodalom lenni, amikor világszerte csökken a bizalom az atomenergia, de különösen a fennmaradó hulladék iránt? Miért gondoljuk, hogy itt a lakosság kényelme és nem a profithajhászat már megint a fő szempont? Erről beszéljen a kedves Rétvári, ne Marxról, a Teremtő szereti az atomot, megáldá', hogy ez jó?

Egyre több ismerősömnél látom, hogy értetlenkedik, mi a baj Paks bővítésével (pontosabban újjáépítésével). Most már összefoglalom, mert eldobom az agyam az értetlenkedéstől. :D

1. A mód, hogy Viktor egyszer csak kimegy találkozni Putyinnal és aláír egy 3 000 000 000 000 forint értékű hitelszerződést 30 évre. Ekkora beruházás még sohasem volt Magyarországon. 30 évre veszünk fel hitelt, ergo hacsak nem akarunk csúnya egyoldalú módosítást a nagy orosz medvétől és a világ legbefolyásosabb politikusától, vélhetően kemény feltételeket kell nyelnünk évtizedekig. Putyin meg ugye meggyőződéses demokrata (mint Orbán), hajlik a kedves szóra.

2. Szakmával nem egyeztettek. Illés Zoltán nem csak szép és okos, de a  Vidékfejlesztési Minisztériumban a környezet- és természetvédelemért, valamint a vízügyekért felelős, mégis csendben volt. Bencsik János, aki úgy valamit értett a dolgokból éppen a napokban jelentette be, hogy nem kíván indulni jövőre semmilyen formában. Az Országos Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (OKTVF) vezetője, Tolnai Jánosné nem csak hogy doktorival, diplomával sem rendelkezik, ráadásul hazudott, hogy mindkettő van. Ennyire veszik komolyan a környezeti kockázatot a narancsültetvényeken.

3. Nem olcsóbb lesz az áram, hanem drágább.

Felvettük a 3750 milliárd forintot 30 évre. Tegyük fel, hogy az alatt a 30 év alatt minden nap minden percében full kakaóval megy az erőmű mindkét új blokkja, 2400MW kapacitással. Az 631TWh* termelés 30 év alatt. Elosztom a bekerülési árat a termékkel: kijön, hogy minden kilowattóra áramban, amit Paks II termel majd, 6Ft csak a bekerülési ár lesz! És akkor még egyelőre csak úgy számoltam, hogy kamatmentesen kaptuk a 3000 milliárdot! Ha 1 százalékos a kamat (ami nagyon baráti), akkor már 7,5Ft. Minden egyes további százalékpont további 1,5Ft-ot jelent a kWh árban. Ha tíz százalékos lenne a kamat (ami persze nyilván túlzás), akkor már 20 Ft lenne csak a bekerár a villany kWh árában!

És akkor még nem vettem egyetlen pasztillát sem, nem fizettem egyetlen embert sem, nem számoltam a minden becslés szerint eldurvuló végszámlával, és nem vettük végig az alternatívákat sem. Mindent egybevetve akár olyan áramár is kijöhet, amennyiért most a legdrágább csúcsidőszaki áramot kaphatja az ember. Ennyit az olcsó atomról. Ráadásul ott van még egy tucatnyi egyéb szakmai probléma: mit kezdünk az atomerőműből megállíthatatlanul kiáramló villannyal, ha nincs rá éppen sehol igény? Mekkora fejtörés lesz a MAVIR-nak ezt elvezetni?

Forrás: Energiagorilla

Tudni akarjátok, miért kellett ez az egész? Rezsicsökkentés 3.0. A gázt az oroszoktól kapjuk. Egy ilyen üzlet mellé járhat jelentős kedvezmény más szolgáltatásokra is, így a kormány előadhatja, hogy a multikat sarcolta, miközben dehogy, éppen a becsületét és a Hazát adta el és abból finanszírozza a fő kampányüzenetét. És ez továbbgondolva azt jelzi, hogy tippjük sincs, miként lehetne felpörgetni a hazai gazdasági folyamatokat, ezért továbbra is a dupla GYES és a rezsicsökkentés szociális demagógiája kell nekünk.

Persze azt is tudjuk, hogy beletört a bicskájuk a saját alaptörvényükbe:

Az Alaptörvény 37. cikk (3) bekezdése szerint nem vállalhat a magyar állam olyan pénzügyi kötelezettséget, aminek eredményeként a GDP-arányos államadósság a 2013-ashoz képest növekedne. Most nem vállalhat olyan kötelezettséget, ami bármikor később növeli a nemzeti össztermékhez viszonyított államadósságot. Nemcsak hitelt nem vehet fel, ha az ilyen eredményre vezetne, de semmilyen ilyen hatású pénzügyi kötelezettséget nem vállalhat. E szabály megsértésének egyértelmű következménye van: ha mégis nő az államadósság, a kötelezettségvállalás (legyen az maga a hitelszerződés vagy az ahhoz kapcsolódó állami kezesség) semmis, mert jogszabályba ütközik. Ezzel pedig mind a magyar, mind az orosz félnek számolnia kell.

Forrás: Átlátszó.hu

De majd módosítják, ezen ne múljék. Egyet értsünk meg. Ez nem sötétzöld atomhiszti, Hanem egy indokolatlanul drága beruházás (konkrétan Csalagutat lehetne belőle építeni és ezen felül maradna 100 milliárd rezsicsökkentésre is), ami nem is viszonyul a magyar fogyasztáshoz, egyszerűen csak kellett valamit vennünk a kampányelemek finanszírozásáért cserébe az éppen a Szovjetuniót újjáépítő Putyin elvtárstól.

Gondolom akik most tapsolnak Viktornak, azok nem tudják, milyen téttel járt az ukrán lázongás és hogy mi megy Moldova északi részén az ott lévő szakadár kommunistákkal. Éppen kelet és nyugat csatázik, a szabad piac gátlástalan trösztjei és a posztfeudalista maffiózók vívják kíméletlen harcukat a nép pénzén és Viktor éppen utóbbihoz igazolta Focisztánt. Minden több, mint aminek látszik, az ország sorsa ebben a döntésben is utolsó szempont volt.

A nagy vérveszteségekkel járó események megítélése mindig nehéz és szinte kizárt, hogy egyik vagy másik politikai oldal ne csináljon belőle jelenkori átcsatolást. A személyes kötődésem nekem némileg hiányos, dédnagyapám veszett oda, akit így én nem ismerhettem.

A történet egyszerű, Hitler levelében a hadjáratok megkezdésére szólította fel a szövetséges államokat, Magyar Királyság és vezetése nem volt éppen kellemes helyzetben, a náci birodalom elfoglalt vagy térdre kényszerített mindenkit, aki vele szembeszállt, de a szovjetek ellenállásának megtörésére szükségük volt szövetségeseik haderejére. Bárdossy László miniszterelnök és Horthy Miklós kormányzó nemigen tehetett mást, engedett és a rosszul felszerelt könnyűhadtesteket a német sereg rendelkezésére bocsátotta. Abban bízva, hogy a csapás rövid lesz és később kapnak majd jobb felszerelést német részről, egy rendkívül gyengén, korszerűtlenül felszerelt csapatot küldtek a frontra, a hiányos ellátásban és utánpótlásban részesülő magyar hadsereg sorsa 1943. januárjában pedig ismeretes.

A fő kérdés nem az, hogy a kormányzónak lett-e volna befolyása az értelmetlen önfeláldozás megakadályozására, hanem hogy mennyi jobb sorsra érdemes férfiú veszett oda kényszertől vezérelve, hány család veszítette el a szerető apát és a családfenntartót, vagy éppen a legkedvesebb fiát. Emlékezzünk rájuk aktuálpolitikai üzenet, számonkérés és fanyalgás nélkül, tisztességgel és becsülettel.

Mert ezt elb@sztuk. Nem láttuk előre, hogy mi sülhet ki ebből. Hogy Gáboron már látszódott a teljes kudarc érzése, az egyértelmű. Amikor a 4K!-val való tárgyalások megszakadtak, akkor úgy látta, megint begubóztunk és rossz irányba indultunk el. Amikor a stratégiai kérdések felmerültek, ő nem is az OV megfontolt, óvatoskodó, nem is a népi ökoradikális szárny véleményét képviselte, hanem egy sajátságosat, fiatalosat és városiasat. Ami értelemszerűen nem kapott kellő támogatást. Érezhető volt, hogy Gábor szélmalomharcot vív és egyre csak fárad, emlékszem, a fesztiválokon rendszeresen ott volt és együtt sörözött a fiatalokkal. Igaz, elmúlt 30, de ő még mindig ízig-vérig fiatal, szót ért velük.

De erre én sem számítottam, a kongán is őt támogattam, hiába képviselek sok tekintetben egészen mást, mint ő, mégis csak a második legismertebb képviselőnk, amiben sokat számít meglehetősen egyedi megjelenése. Sokan név szerint nem ismerik, hogy "Az a bajuszos" és általában még ha a mondanivaló nem is, de az érzület megmarad vele kapcsolatban, hogy "jól beszélt". Nem is véletlen, hogy többen kiálltunk mellette, hiába csúszott le az összes létező jelölési módról, mondván, őt nem érdekli. András és egyik társunk gesztusa, majd a kongresszus viszont lehetőséget adott a beszéde alapján megcsömörlött, megfáradt Gábornak, hogy összeszedje magát és legalább OEVK-ban vagy az első harminc között folytassa a munkát. Mondhatni Vágó Úr a közönség segítségét kérte. Az országos választmány viszont, Vágó jelöltségének támogatása helyett, hajszál híján, de nem szavazta meg a bizalmat Gábornak, aki ma reggel nem éppen elegánsan a belharcokra és a bázisdemokrácia csorbulására (utóbbi mondjuk sokszor éppen a döntéshozás teljesen ellehetetlenítője, főleg vis major esetekben) hivatkozva éppen a kampány előtt lépett ki.

Rendben, Gábor, mondhatnám, megértem. Sokszor láttalak megtörtnek, kialvatlannak, dübörögtél a "kallódó fiatalság" (ahogyan te mondtad) és a tiszta adópolitika érdekében. De most komolyan, velünk szemben, akik megszavaztunk téged a jelöltállításon túl, akik biztattunk, akik mint embert, kedveltünk, ezt érdemeltük? Neked jó, meglógtál a neked fojtó környezetből, letetted a fegyvert Világosnál, mi viszont itt maradtunk, bízva abban, hogy megugorjuk a küszöböt és lehet más a politika, de te most lunatic-ra kapcsoltad az eddig is hard fokozatot. Ezért minimum a bajszodat borotválnám le és ragasztanám a homlokodra.

Miután a rendszer működőképessé válik, életjáradékot kapnak, halálukig a nevükön marad és használhatják is a földeket azon gazdák, akik a magyar államnak szeretnék eladni területeiket. Interjú Szabó József Andorral, a bukaresti magyar nagykövetség mezőgazdasági attaséjával.

– Ön nemrég egy Marosvásárhelyen tartott gazdasági előadásában azt állította, hogy mind Romániában, mind Magyarországon egyre nagyobb azoknak a száma, akik visszasírják a ’90-es éveket. Miért van ez így?

– A rendszerváltást követően, az új struktúrák kialakulása közepette mindkét ország gazdasági és jogi környezete tele volt olyan kiskapukkal, melyek kihasználása lehetővé tették az adómentesített azonnali haszonszerzést. Mint tudjuk, ez ma már nem így működik, életbe léptek a szigorítások, megjelentek a nemzetközi jogszabályok, új szereplők és új lehetőségek vannak. De a zavarosban való halászás nem valamiféle román vagy magyar különlegesség volt, az összes kelet-európai volt szocialista ország keresztülment ezen, és nem csak az agrárium területén.

– Apropó új szereplők és új lehetőségek: minek tudható be az, hogy ezt inkább Magyarország használja ki, mint Románia, hisz az áruáramlás onnan errefelé jóval nagyobb, mint fordított esetben.

– Valóban oly nagy az eltolódás, hogy ez az áruáramlás majdnem egyoldalú. Ez elsősorban a Romániában még mindig érvényes derogációs időszakból keletkezett nyersáru-hiánynak tulajdonítható. Magyarán: ha Románia exportálni akar az EU-ba valamiféle tej- vagy húsipari terméket, az kizárólag az unióból származó alapanyagból készült lehet. A saját alapanyagát csak belső használatra dolgozhatja fel. Másrészt Romániának – nagyon érdekes módon – agrárium szempontból nem is jelent prioritást az uniós piac. Az itteni termelőknek sokkal fontosabb a történelminek számító arab meg ukrán piac, valamikor így voltak a magyarországi exportőrök az orosz piaccal. Így jut el például a romániai búza Egyiptomba, egy olyan helyre, ahol a magyarországi jóformán nincs is jelen.

– Azon túl, hogy nagyságrendileg az arab piacok konkurálják az uniós piacokat, igénytelenebbnek is nevezhetők?

– Ez esetben nem igényesség kérdése. Inkább az különbözteti meg a kettőt, hogy míg az európai államokban feldolgozott terméket vásárolnak, az arab országokban alapanyagra van igény.

– Bár a vegyesvállalatok révén a külföldiek romániai földvásárlására eddig is kínálkozott lehetőség, egy statisztika szerint aránylag kevés erdélyi föld került magyarországi beruházók tulajdonába. Létezik-e egy állami stratégia arra, hogy január elsejétől, amikor már magánszemélyek is vehetnek földet nálunk, Budapest támogassa az efféle befektetéseket?

– Van erre egy programunk, amelynek az a lényege, hogy ha valaki a földjét el szeretné adni, akkor egy olyan szerződést köthet a magyar állammal, melynek értelmében életjáradékot kap, ráadásul a terület is a tulajdonában marad élete végéig. Persze felmerül a kérdés, hogy mihez kezd a magyar állam egy olyan földdarabbal, ami teszem azt egy kis székely falu határában található? Nos egy olyan fiatalnak adhatja oda, akinek nincs földje, de szeretne gazdálkodni. 

– Mivel szinte visszafordíthatatlan az erdélyi magyar falvak elöregedési és elszegényedési folyamata, könnyen megeshet, hogy a magyar állam túlkínálattal találja szembe magát. Erre is felkészültek?

– Lehet, hogy az erdélyi falvak többsége kiöregedőben és elszegényedőben van, de meggyőződésem szerint ezt a földhöz való ragaszkodás ténye ellensúlyozhatja. Ez az erdélyi, de különösképpen a székelyföldi ember történelmi vonása. Ebből fakadóan tudjuk, hogy a magyar ember nem szívesen válik meg a földjétől. Ugyanakkor azt látjuk, hogy a városi keretek telítődtek és egyre többen költöznek ki falura. Romániában is beindult egy természetes visszaáramlási folyamat. Aki munkahely- vagy lakáshiány miatt városon már nem találja a helyét, ám ugyanakkor fantáziát lát a mezőgazdaságban és ráébred arra, hogy az agrárium igencsak jó üzlet lehet, meg vagyok győződve, hogy visszatér a gyökereihez.

– Technikailag miként kivitelezhető az állam terve? Magyarán mi a teendője annak a megöregedett, megfáradt gazdának, aki már nem tudja művelni a földjét és nincs is kire hagyja?

– Miután a rendszer működőképessé válik, az atyafinak annyi dolga lesz, hogy megkeresse a majdani irodánkat, amelynek munkatársai a helyszínen felbecsülik a földet és előrukkolnak egy ajánlattal. Ha ez nem felel meg, próbálkozhat a szabadpiacon; ha igent mond, mint említettem, életjáradékot kap, és amíg meg nem hal, a föld az ő nevén marad és ő is használhatja.

– Erdőügyben is létezik egy hasonló stratégia?

– Van, azzal a kis különbséggel, hogy azt nem Budapest találta ki, hanem a székelyföldi önkormányzatok. Látván, hogy milyen ütemben fogynak az erdőterületek, a magyar államhoz fordultak segítségért. Ugyanis számos községháza rendelkezik saját erdővel, viszont képtelen azt menedzselni, de eladni sem szeretné. Szólnék egy pár szót a vízalapról is, ami egy nagyon új dolog, és egyelőre még kevesek által ismert lehetőség. Nem a folyókról vagy a tavakról van szó, hanem a többé-kevésbé kihasznált vagy akár kihasználatlan borvízforrásokról. Nem megengedett, hogy egy olyan híres ásványvíz, mint például a bibarcfalvi, akkor jusson csődbe, amikor Európa-szerte a borvizek a reneszánszukat élik.

– Felkészültek arra az esetleges diplomáciai háborúra, amit a földek felvásárlása, a közösségi erdőt megtartani szándékozó székelyföldi önkormányzatok megsegítése vagy az ásványvíz-palackozó üzemek támogatása kapcsán az amúgy is hisztériakeltő román nacionalista ki fog robbantani?

– Nem félünk ettől, ugyanis az uniós alapelvek egyértelműen támogatják a szabad tőkeáramlást, a szabad lakhely- és munkahelyválasztást. Ezt mindkét ország, Románia is, Magyarország is elfogadta, meghozta a maga földtörvényét, sőt azt is hozzátenném, hogy a románok a magyar jogszabály alapjaira építették a sajátjukat. Ha a román állam képes megvédeni a termőföldeket és az azt dolgozó gazdákat, nagyon jó. De, ha nem képes arra a bizonyos területre valamit is ajánlani, akkor szabad a piac és jöhet bárki – nem feltétlenül magyar, lehet az dán is vagy francia –, aki fel szeretné vásárolni.

Forrás: Székelyhon.ro

Egyszerűen zseniális, nincs is erre a jobb szó, amit az online médiumok művelnek az LMP-vel. Mintha minden percben arra törekednének, hogy a pártba kettőt rúgjanak és a többi gyökér közé besorolják, miközben fél- vagy negyedinformációkkal bírnak.

Az LMP egy olyan jelöltállítási szabályzatot alkotott meg az OEVK, OGY és EP képviselők választására, ami véleményem szerint sehol máshol nincs. Előbbi esetében többszöri megerősítés, az OGY-be több fordulós, minden jelölt számára egyenlő esélyt nyújtó jelölés (ha valakit egy ember jelölt, máris felkerült a listára és ugyanúgy a kongresszus bizalmától függött pozíciója, mint a régi képviselők esetében), az EP képviselőknél a kisebb lista miatt csak az első helyek eldöntése volt kérdéses. Sok új névre számítok, akiknek lehet esélye a bejutásra Schiffer, Mile, Osztolykán, Szél Berni és Lengyel Szilvi mellett, Vágót pedig akár még az OPT is javasolhatja, miként Schiffer azt az indexnek elmondta. Ami biztos, hogy Vágó fáradhatatlanul dolgozott a fiatalok megszólításán és mindig odatette magát, sokszor alig élt a fáradtságtól. Bízzunk benne, hogy nem adja fel, az országnak szüksége van egy új Petőfire.

Kurucinfótól való félelmükben nem merik elítélni a szélsőjobboldali Hegedűs Lorántot a református egyházban, mondja a lelkész ellen eljárást kezdeményező jogtanácsos, aki tiltakozásul lemondott egyházi tisztségéről. Hegedűs Loránt, a Szabadság téri Hazatérés temploma lelkésze, akinek felesége jelenleg is Jobbik képviselő, november elején egy emlékező istentisztelethez kapcsolódva avatta fel Horthy Miklós mellszobrát a templom bejáratánál.

A Jobbik által támogatott rendezvényen jobboldali demonstrálók és sárga csillagot viselő ellendemonstrálók is megjelentek. Az esemény miatt utólag a református egyházon belül is sokan tiltakoztak. Szabó István, a Dunamelléki Egyházkerület püspöke azt írta, a „keresztyéni közösséget lejáratva a Szabadság téri református templomban provokatív politikai akciót szerveztek”, a püspök emiatt fegyelmi eljárást is kezdeményezett.

Dr. Horváth György egyházmegyei jogtanácsos az eljárásban Hegedűs hivatalvesztésére tett javaslatot, ezt azonban az illetékes egyházmegyei bíróság elfogultságra hivatkozva nem tárgyalta meg. Ugyanez történt két korábbi alkalommal, amikor szintén elfogultság miatt nem tárgyalták érdemben a a Hegedűs elleni vádakat. A jogtanácsos tiltakozásul lemondott 23 éve viselt pozíciójáról.

„Az opportunista, Iágymeleg gyakorlathoz nem kívánok tovább asszisztálni.” – írta lemondó levelében. „Az Egyházmegye Bírósága nyilvánvalóan gyávaságból cselekszik – pontosabban ez okból nem cselekszik: a Jobbiktól és attól való félelmében, hogy a kuruc.infón megjelenik a nevük.” A fegyelmi eljárás most egy másik egyházmegyéjéhez kerül majd. Így történt ez korábban többször is a Hegedűs Loránt ellen indult, fegyelmi vétséget végül meg nem állapító eljárások során is – emlékeztet a református.hu.

Forrás: Index.hu

Kevés olyan nemzet van, mint a magyar, mely ilyen mértékben szakrális tudatában hagyta volna a koronázási ékszereket. E téren a magyar kultúrnemzet még kamaszkorát éli, a legtöbb európai nép felhagyott koronázási ékszereinek imádatával a XIII-XIV. században, míg a magyarban ekkor kezdődött ezek fontossága. Eredetileg a magyar király legitimálásának volt fő eszköze, hiszen csak az válhatott magyar királlyá, akinek feje fölé emelte az esztergomi érsek a Szentistváni Koronát (Bocskai István török koronája nem legitim, ahogyan II. József sem volt elfogadott a nemesség körében, mivel nem koronáztatta meg magát). Később, Timon Ákos és Kmetty Károly már megkezdték a korona területi integritást feltételező értelmezését, de ez értelemszerűen csak a békeszerződéseket és a honrészek elcsatolását követően vált a nemzeti értelmezés központi fogalmává. Az ezredfordulón, amikor a az első Fidesz kormány a koronát a Parlamentbe szállíttatta, egyszerű kegytárgyból ismét összekötő erejű politikai szimbólummá lépett elő. Ami a románoknak a dákoromán kontinuum és a szlovákoknak a nagymorva elmélet, az nekünk a Szent Korona Tan.

A korona és a magyarság közben teljesen új, ezoterikus értelmezést nyert, Dobogókő pedig a bolygó Szívcsakrájává lépett elő, a magyarság pedig kiválasztott néppé. A jelenlegi osztrák nagykövetség előtti huzavona is ebbe a metszetbe illeszthető, hiszen a szent dolgokat sérthetetlennek feltételezi. A paródia egy nehéz műfaj, ennek ellenére az irónia és a szarkazmus mellett a humor egyik legtisztább és legőszintébb formája, az osztrák mívelők ezt elég bugyután oldották meg (nem utolsósorban azért, mert az osztrák császár általában szimbolikusan magyar király is volt egyben), de néhány hülye véleménye sohasem azonos a népével.

Viszont ha már elővettem a témát, megemlíteném, hogy a magyar nemzeti értelmezésben a korona finoman szólva sem azt a szerepet tölti be, melyre hivatott. Egy mesterségesen kiszínezett múlt és eltúlzott, kiválasztottságtudattal átitatott jövő találkozik a területi integritás elvesztése miatti kínos áldozatszereppel. Ez két probléma van. Az egyik, hogy igaz, a XIX. század végi nemzetiségellenesség főként az országos politikára korlátozódott és csak a XX. században csapott át tettlegességbe a nemzetiségi területeken, ettől függetlenül a magyar publicisztika tartalmazott már nem csak egyetemes magyar politikai-, hanem kulturális nemzetről szóló, a nemzetiségeket sértő (pl. a szlávok latin szolga (sclavus) szóval való azonosítása) nemzetkarakterisztikát. A másik, hogy a területi integritás és a dicső múlt, fényes jövő hangsúlyozása mellett folyamatosan elfelejtjük a kint rekedt, kisebbségi státuszba került magyarokat, akik lefejezett értelmiséggel, minimális forrásokkal próbálnak fennmaradni. Az ő megmaradásuk nem csak az anyaország, hanem önmaguk érdekében is fontos, a magyar nemzet akkor tudna egészségesen, sértettség nélkül működni, ha az elméleti sík és forrongás helyett a határmenti kapcsolatok kiépítésével volna elfoglalva. A Szent Korona a magyarokat és ne a területeket kösse össze!

Nyilván én vagyok túl öreg és földhözragadt, de a Femen jelenség számomra továbbra is értelmezhetetlen. Röviden és tömören egy rendkívül antiklerikális, polgárpukkasztó (és véleményem szerint feminista-anarchista) csoportot ismerhetünk meg bennük, akiknek az a zseniális ötlete támadt, hogy női aktivistáik testükre mindenféle üzeneteket pingálnak és ezáltal hatalmas hírként szerepelnek az amúgyis botrányokra és szexizmusra éhes médiában. Vagyis pontosan azzal válnak hírértékké, ami ellen kvázi küzdenek, a nők szexuális célú kihasználásával. Az egésznek a legfőbb varázsa, hogy az aktivisták java egy férfi, nevezett Viktor Szvjatszkij általi totális befolyás (talán stockholm-szindróma?) alatt hajtja végre akcióit. Szóval a fejétől bűzlik az egész.

A mozgalom két területen aktív kiemelkedően a női egyenjogúság (mármint az ő esetükben "egyenjogúság extrákkal") megkövetelése mellett, az egyik az újjáéledő Szovjetunió (Putyin-Lukasenko-Janukovics) vezetőivel való szembeszállás, a másik pedig a totális egyházellenesség. Előbbiben még látható ráció, mivel ezek a rezsimek a legkevésbé sem kívánják a polgárok és szervezetek alapvető szabadságjogait sem garantálni, a titkosszolgálatok rendkívül aktívak és a Femen-t is több ízben levadászták. Sajnos idehaza is erre haladunk. A másik ág, amely elsősorban az egyházakat veszi célkeresztbe teljesen érhetetlen és felesleges, mivel az egyházak közvetlenül, leszámítva azon országokat, ahol kvázi államvallásként teljes politikai befolyással bírnak, nem nyomják el a nőket, ennek ellenére általában konzervatívan állnak a nemi szerepekhez. De a fentiekhez hasonló megbotránkoztató, a hívek számára különösen fontos karácsonyi szakrális hangulat megzavarása ártalmas és teljességgel felesleges és a mozgalom szempontjából is kontraproduktív, melyikünk örülne neki, ha gyermeke ezzel a látvánnyal szembesülne, miközben a család békés együttléte és a vallásosak számára az Úr egyszülött fiának születésének évfordulója van a középpontban? Különösen Ferenc pápa áldásos modernizációja nyomán érthetetlen a fent látott vizuális és morális környezetszennyezés. Az ünnepek tegnapi nappal elmúltak, de Boldog Új Évet Kívánok minden kedves ide tévedőnek, ha az esztendő végéig nem jelentkeznék.

A földmutyi miatt lemondott egykori parlamenti államtitkár az összes megyére kiterjedően feldolgozta azoknak a földbérletpályázatoknak az eredményét, melyeknek kihirdették a győzteseit szeptember elsejéig. Bár eddig az időpontig a meghirdetett területek alig húsz százaléka talált bérlőre, a kirajzolódó kép így is megdöbbentő. A több száz oldalas elemzést a Tisztesség és Emberség Szövetségének alapítója a napokban teszi közzé.

Hadházy Ákossal és Horváth Andrással arra a tán nem is meglepő felfedezésre jutottunk, hogy a közös kasszák megrablói, a trafikügyek és a földmaffia kulcsszereplői gyakorta azonosak.

Bővebben: HVG.hu

"Véletlenek nincsenek, csak a véletlen illúziója" (Allan Moora IN V for Vendetta)

Vannak furcsa és megmagyarázhatatlan dolgok. A múlt héten még hangosan hahotáztam és bizisten' kimentem egy sörért, amikor megtudtam, hogy Ásotthalmon a dékások benácultak, de bele sem gondoltam annak súlyába, mi lesz akkor, ha a HVIM jobbszárnyán helyet foglaló székházfoglaló végül komolyan megnyeri a választást és a szintén betyársereges Orosz Mihály Zoltán érpataki polgármester mellett a második radikáljobbos lesz a téren (Juhász Oszkár eléggé bábufigura, dr. Fülöp Erik pedig kellően kulturált, ezért őket nem venném velük egy kalap alá).

Toroczkai László a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom alapítója 2001-ben, a nevéhez fűződik a Remény Háza és a verőcei Magyar Sziget. A környékbeli országokból (Románia, Szerbia, illetve Szlovákia) számos alkalommal tiltották ki tevékenysége miatt, verekedésbe keveredett az ottani szervekkel és többször vették őrizetbe (itt volt, hogy csak előadást tervezett tartani rendbontás nélkül). Főként 2006-ban, a székház ostromakor lett híres a neve, illetve 2009-ben aktív tagja volt a Meleg Méltóság Menete megzavarásának, 2011.10.23.-án pedig a Pax Hungarica rendezvényén szólalt fel (utóbbi csoportot méltán nevezhetjük a legszélsőjobboldalibb közösségnek az országban). Utoljára tavaly március idusán volt Toroczkai aktív, amikoris az IMF vezetőinek petíciót kívánt átadni és elfoglalták a Bank Center épületét. A legsúlyosabb bűnének mégis azt érzem, amikor (ha jól emlékszem) az m1-en adott interjújában a zsidóság elhurcolását megtisztulásnak nevezte és kizárta őket a magyar emberek közül.

Ásotthalmon a népszámlálás adatai alapján mérhető arányú nemzeti kisebbség él (6%), de ez teljesen megoszlik és csak 14 fő roma, a többiek németek, szerbek, románok és horvátok (az önbevallás alapján a romák száma magasabb is lehet). A településen az 50 év felettiek aránya 39%, de a 18 alattiaké is 24%, vagyis a település még nem haladt előre az elöregedésben, 151 élveszületett gyermek jut 100 felnőtt nőre, amit az országos 34-es átlagot bőven meghaladja. A település lakóinak 55%-a legfeljebb az általános iskola 8. osztályát végezte el, ami pár százalékkal rosszabb az országos átlagnál. A településen kifejezetten kevés a regisztrált munkanélküli (217 fő) és sok az inaktív (1409 fő) és az eltartott (1175 fő). A településen még sohasem jártam, következtetéseim csak tippek (majd lesz, aki kijavít, ha tévedek), egyetlen cikket találtam a helyi bűnözésről, ellenben eléggé friss a település adósságállományára utaló írás, vagyis a KSH adatokból arra következtetek, hogy a településen megjelent néhány, önmagát magyarnak valló, népesebb roma család, de a település elsősorban a katasztrofális vezetés miatt döntött a szélsőjobboldal egyik ikonikus alakja mellett.

Franciaországban a felmérések szerint a Nemzeti Front nyeri a jövő tavaszi európai parlamenti választásokat. Ausztriában, idén szeptemberben együttesen harminc százalék feletti eredményt ért el a három bevándorlóellenes párt. Németországban – az NSZK történetében először – majdnem parlamentbe jutott egy euró- és bevándorláskritikus párt. Norvégiában a kormánykoalíció része lett az a Haladáspárt, amelynek egy ideig az osloi tömeggyilkos, Breivik is a tagja volt. De a másik három skandináv országban is egyre erősebbek a jobboldali populisták. Hollandiában a politikai mezőny biztos résztvevője az iszlámgyűlölő Szabadság Pártja. Belgiumban a szélsőjobboldali Flamand Érdek és a nacionalista Népi Szövetség erősödik. Szlovákiában egy neonáci megyei előljáró lett. A briteknél a neonáci Nemzeti Párt és a populista Függetlenségi Párt szorítja egyre jobboldalibb, idegen- és EU-ellenes megnyilvánulásokra a konzervatívokat. A tory miniszterelnök, David Cameron idegenellenes kirohanásait a Jobbik is megirigyelhetné.

Elvégre a Jobbik nincs egyedül nézeteivel. A Jobbik ma nagyon is európai párt. Ma az Európai Unió majdnem minden országában erősödnek a jobboldali populista pártok. Ezek többsége persze nem a náci múltba réved vissza, hanem a jelen problémáit nagyítja fel.

Gyengülő jóléti állam, növekvő bevándorlás, növekvő szociális és kulturális feszültségek, távoli Európai Unió, stb. Egyre többeknek van elegük saját kormányuk és Brüsszel politikájából, s őket szólítják meg a populista pártok. Főleg a fiatalok között erősek. Ha Magyarországon talán nem is a fiatalok legkedveltebb pártja a Jobbik, mégis tény, hogy arányaiban a jobbikosság sokkal elterjedtebb a válságba jutott, válságtól tartó, kiábrándult magyar fiatalok között, mint bármelyik másik párt.

Elvileg a válság elől a baloldalhoz illenék menekülnie a fiatalnak. Miért választja azonban több országban is a jobboldali populistákat? És főleg, mi magyarázza a Jobbik fiatalosságát, erejét? Ők a magyar hatvannyolc, vagy egyszerűen a szociális düh szelepe?

Techet Péter rovatvezető

Forrás: VS.hu

A Jobbik, félreértés ne essék, egy nemzeti többségre szervezett baloldali párt. Az ígéreteik java átfedésben van az MSZP-ével, aki most próbál megint nagyon balos lenni, miután hosszú időre nagytőkepárti/kapitalista irányt képviselt. Illetve a Jobbik, mint megannyi más szélsőséges párt, többet foglalkozik magával az ellenséggel, mint saját magával, 20 alatt pedig az ember hajlamos önmagában is erre a leegyszerűsítésre és sokan később sem lesznek képesek többre. Harmadrészt meg, tabukat döntögetnek és vesznek elő olyan kérdéseket, amik a hétköznapi embert nagyon is foglalkoztatják. És van, hogy még igazuk is van, csak éppen épelméjű megoldási javaslatuk nincs. Viszont lesz egy pont, ahol találkoznak a Fidesszel, miután most inkább populista irányt vettek ők maguk is és ha nem egyeznek ki, a Jobbik könnyen az olasz szélsőjobb sorsára juthat.

"Az Antall József halálának 20. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen részt vett a Lehet Más a Politika is. Hajdu Mária, az LMP emlékezetpolitikai szakszóvivője, Schiffer András társelnök és Róna Péter, az LMP programtanácsának elnöke koszorút helyezett el a rendszerváltás miniszterelnökének sírjánál. Az LMP tisztelettel emlékezik meg Antall Józsefnek a rendszerváltásban betöltött szerepéről, valamint arról a tisztességes hozzáállásról, amellyel a miniszterelnök az új demokrácia politikai vitáinak minden résztvevője számára példát mutatott." (Schiffer András-facebook)

Ferenc pápát választotta az év emberének a Time magazin. A második helyen Edward Snowden, a harmadikon a melegjogi aktivista Edith Windsor, a negyediken pedig a szír elnök, Bassár el-Asszád végzett.

A Time magazin top tízébe a CNN szerint bekerült Jeff Bezos, az Amazon.com alapítója, Miley Cyrus énekes, Barack Obama, Hasszán Rouhani iráni elnök és Kathleen Sebelius, Obama kormányának egészségügyi államtitkára.

Az indoklás szerint Ferenc pápa alázatos ember, kiváló menedzser és a hit embere. Az első nem európai pápa a modern korban, az első dél-amerikai és az első jezsuita. Egyszerűségéről és a szegények iránti elkötelezettségéről ismert.

A Time szerzői kiemelik, hogy közvetlen elődeivel szemben Ferenc nem egyetemi teológus, és a doktrinális egyház helyett lelkipásztori egyházat szeretne.

Forrás: mandiner.hu

Szívből gratulálok, valóban előremutató tevékenysége és a szegényekkel való szolidaritása.

Húsz éve hunyt el 15 millió magyar orvostörténészből és levéltárosból Hazánk első emberévé emelkedett első szabadon választott miniszterelnöke, akinek halála a fiatalokban csak azért maradt meg keserű emlékként, mert aznap délután már nem derült ki, mi lett a szörnyekkel, akik felfalták Dagobert bácsi fagylaltját. Sajnos nem várható el, hogy méltó módon történjen megemlékezés a magyarság egy ilyen zivataros időszakában, lesznek mocskolódók, lesznek, akik ideológiai követőinek hazudják magukat néhány szavazatért és csak magát az embert és gyászoló családját felejtik el.

Antall József családjában már el volt vetve a politika magja, hiszen édesapja menekültügyi kormánybiztosként kivívta Lengyelország tiszteletét és az első létminimumszámítás is nevéhez köthető, édesanyja édesapja szintén a nagypolitikában tevékenykedett. A keresztény nevelést kapott és jó példákat látó fiú mondhatni egész életében készült a feladatra, már gimnáziumi tanárként kezdte a konzervatív eszmére nevelni, akik közül többek évek múltán segédkeztek is Magyarország újjászervezésében a rendszerváltást követően. Csoóri Sándor meghívásával került az MDF közelébe, melynek elnökévé és miniszterelnökjelöltjévé választották. Pártjában háttérbe szorította a szélsőséges belső ellenzéket, akik aztán MIÉP néven kiváltak Csurka István vezetésével a szervezetből.

Mint minden politikusnak, Antallnak is megvoltak az érdemei és a hibái. A végtelenségig európai volt, tisztelte a Nyugatot és Hazánkat minél előbb a Nato és az Európai Unió tagjaként szerette volna látni (most ne vitázzunk azon, hogy ez mennyire tűnik jó ötletnek utólag) és az elsők között javasolta a Varsói Szerződés felbontását. A demokratizálódó Oroszországgal viszont igyekezett jó kapcsolatot kialakítani, Jelcint többször vendégül is látta, a 1991. augusztusi puccskísérlet során Antall az első telefonálók között volt. Miniszterelnökként helyre kívánta állítani a jogfolytonosságot, de az államszocializmus által feldúlt jogrendet nem egy csapásra alakították át, meghagyták azt, amit használhatónak véltek. A minisztériumokban a szakértelmet vette előbbre, így sok volt dolgozó maradhatott pozíciójában (ezt vehetjük negatívumnak is, hiszen ezek hozzá nem feltétlen voltak hűek). Legnagyobb érdeme a szimbolikus politikában érhető tetten, a magyar jelképek és a nemzet becsületének helyreállításában. Konstruktívan, befogadóan képzelte el a magyar nemzetet és az első kormány szociális ellátórendszerében valóban nem hagytak senkit az út szélén, aki a szocializmus bukásával munkanélkülivé vált.

Követett el hibákat. A szerepre nem volt felkészülve, a média továbbra is keményen a baloldal kezében volt és sok támadás érte, elődök pedig nem voltak, hogy láthassa, miként kell ezeket a helyzeteteket kezelni. A nép viszont vezetőt és nem ügyvivőt várt miniszterelnökként. A piacgazdaságra való áttérés és a kárpótlás rendkívül felemásra sikerült, a gyors privatizációval a korábbi pártkáderek lettek az új cégvezérek és a polgármesterek is a korábbi tanácselnökök lettek, a ki nem fizetett, dologra nem váltható kárpótlási jegyeket pedig értelmiségiek és vállalkozók vették meg az értékük töredékéért, így korábban megélő mezőgazdasági munkások ismerték meg a munkanélküliség világát. A korábbi politikai szereplők a minisztériumokban maradtak, a kádári korszak gazdasági elitje nagytőkés lett. Az ügynökök, besúgók felderítése sem történt meg.

Amit nem szabad elkövetnünk, hogy azon törjük a fejünket, mi lett volna, ha több időt ad neki a sors és nem rabolja el betegsége, melyet végig méltósággal tűrt. Az egyetlen kérdés, hogy mit tanultunk tőle, tudjuk e hasznosítani a keresztény felebaráti szeretet erejét és úriembernek maradni minden szituációban, visszaadni a parlamenti és mindennapi viták színvonalát, szolgálni a Hazáért és tisztelni annak történelmét, építeni jelenét.

Őrizzük méltón emlékét.